Az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás két fő forrása az állattenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés – előbbi a globális metánkibocsátás harmadáért, míg az utóbbi az ötödéért felel – írta a lap a Fidelity International befektetési szolgáltató tanulmányára hivatkozva.
Az állattenyésztésben egyebek közt speciális takarmányozással, sőt tehénmaszkkal is kísérleteznek a szakemberek a metánkibocsátás csökkentésére.

Az Egyesült Királyságban működő Zelp agrotechnológiai startup például egy olyan szarvasmarhamaszkot fejlesztett, amely az állat böfögése metántartalmának felét képes semlegesíteni.

A svájci Mootral fokhagyma- és citruskivonatot tartalmazó takarmánykiegészítőjével a cég szerint akár 38 százalékkal csökkenthető a szarvasmarha metánkibocsátása. Egy nemrég elvégzett kutatásból pedig az derült ki, hogy a szarvasmarha-takarmányhoz adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár a káros gáz 82 százalékos csökkenéséhez is vezethet. A kereskedelmi felhasználáshoz legközelebb álló termékek egyike a dán DSM multinacionális vállalat táplálékkiegészítője, a Bovaer, amelynek alkalmazásával mintegy 30 százalékkal csökkenhet a metánkibocsátás.

“A Fidelity szerint egyre több jel utal arra, hogy a fejlett országokban már nem nő tovább az egy főre jutó húsfogyasztás, ugyanakkor a fejlődő országokban nem ez a helyzet”

– olvasható a Magyar Nemzetben.