Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a Kőszeg határában történt “szörnyű bűnt”, ahogy előtte a “még nagyobb szörnyűséges bűnöknek” a sorozatát, olyan emberiség ellenes ideológiák okozták, mint a nemzeti szocializmus, a fajelmélet, az internacionalista szocializmus és a kommunizmus.

Az 1944 év végétől következő év márciusáig tartó időszakot az “önzőség, a hatalom, a nagyravágyás, a más nemzeteken való gazdagodás és azok elnyomása” előzte meg – tette hozzá.

“Akik a II. világháborút kirobbantották, hagyták, hogy elszabaduljon a pokol (…) és ők felelősek zsidók millióinak a pusztításáért, jogfosztásáért, kisemmizéséért”

– mondta.

Soltész Miklós kiemelte: a legnagyobb bűnöket 1944-ben követték el Magyarországon, amikor az országot “március 19-én német nácik megszállták, majd uralomra juttattak egy Szálasi nevezetű pribéket”.

“Akkor már vesztes háborút folytattak a németek, de a saját önző érdekükben mindent és mindenkit felhasználtak. Munkaszolgálatos honfitársaink szenvedése, gyötrelme, halála ennek a gonosz gépezetnek szinte az utolsó egyik szörnyűsége volt”

– mondta.

A kérdés az, hogy tanulunk-e mindebből, odafigyelünk-e a történelem intő jeleire – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy ezért hangoztatják a béke fontosságát és felbecsülhetetlen értékét.

“Néhány perc, nap vagy hónap alatt bekövetkezhet olyan tragédia, olyan változás az életünkben, ami visszafordíthatatlan. Ennek bizonyítékai a Kőszeg határában 80 évvel ezelőtt történtek”

– emelte ki Soltész Miklós.

Az államtitkár beszédét követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a munkaszolgálatos emlékműnél.