Kósa LajosCsonka-Magyarországnak nem a történelmi és nem is a Nagy-Magyarország az ellentéte, hanem az Ép-Magyarország. Ezt jelentette ki a Fidesz ügyvezető alelnöke csütörtökön Debrecenben, a Magyar fájdalom szobornál rendezett trianoni megemlékezésen.
Kósa Lajos szerint a trianoni diktátummal nemcsak területet vettek el, nemcsak a nemzetet szakították szét, hanem “a lelkünket, az önbizalmunkat, az önbecsülésünket is”. Az ép lélek, az ép önbizalom, az ép önbecsülés vezet el az Ép-Magyarországhoz – tette hozzá Debrecen volt polgármestere. A kormánypárti politikus szerint a magyarok kisebbrendűségi érzése is Trianon feldolgozatlanságából fakad. A Trianon okozta veszteséget nem feledhetjük, de ideje, hogy ne csak erre gondoljunk, hanem azon munkálkodjunk, hogy amit a magunk erejéből elérhetünk, azt elérjük – tette hozzá.
Kósa Lajos rámutatott, az igazi maghaladása Trianonnak, amikor újraépítjük a nemzetünket, például a kettős állampolgárság megadásával vagy képviseljük az érdekeinket akár egy kontinensnyi szövetséggel szemben is. A szónok utalt beszédében az egységes uniós adózási törekvésekre, ami – mondta – Magyarországnak nem érdeke, nem is járulunk hozzá, de öt év távlatából a számokból, az eredményekből az látszik, mintha nekünk lenne igazunk, amikor nem követtük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslatait. “Svájc, Szlovénia, Finnország kiáll a saját igazáért, Magyarország miért ne állna ki?” – tette fel a kérdést a politikus, majd megjegyezte, csak ezzel a magtartással, önmagunkra találva haladhatjuk meg Trianont lélekben is. Kósa Lajos szerint minden korban az adott helyzetnek megfelelően viszonyultak Trianonhoz a magyarok, de tudomásul kell venni, hogy a határkorrekciót meghaladta a történelem.
Ma öntudatos, ép magyarokkal, Ép-Magyarországgal kell az Európai unió progresszív tagjává válni – mondta Kósa Lajos a debreceni Trianon-megemlékezésen, amelynek résztvevői megkoszorúzták a Magyar fájdalom szobrát. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.