Rövid lesz a téli szünet, hiszen az egyházügyi törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szólót már nem tudták beszuszakolni a pénteki menetrendbe, ezért a két ünnep között is össze kell ülniük honatyáinknak. De mielőtt még a Szilveszter előtti nagy hajrát vizionálnánk, térjünk vissza a pénteki ülésterembe, ahol több, parázs vitát is kiváltott javaslat végére tesznek ma pontot.
Mindjárt itt van az alaptörvény, amelyről többször akartak már szavazni, de mindannyiszor elhalasztották a jogszabály átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító indítványok napirendre kerülését. Most viszont dönteniük kell, ha a két ünnep között el akarják fogadni, márpedig el kell fogadni a törvényt ahhoz, hogy január 1-én életbe léphessen. Ez leginkább a kommunista diktatúra, és áttételesen a mai MSZP felelősségével foglalkozik, de tartalmaz egy sor gyakorlati rendelkezést is, kiegészítve, sőt helyeként felülírva az áprilisban elfogadott alaptörvényt.
Felsőoktatási törvény
Pontot tesznek végre Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és fideszes ellenzékének vitájára is az új felsőoktatási törvény zárószavazásával, amelyhez az elmúlt hónapokban mintegy háromszáz módosító javaslatot nyújtottak be képviselők. A törvényjavaslat elfogadása azért hagy némi kérdést maga után. Nem tisztázott, hogy az egyetemek, főiskolák mekkora létszámkeretet kapnak, mennyi lesz az önköltséges képzés díja, illetve mit tartalmaz majd az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal kötött szerződés.
Titkos szolgálatok
De az asztalra került a titkosszolgálatok átszervezése is, amely Kövér László házelnök és Pintér Sándor belügyminiszter éles vitája közepette fogant. A vita akörül zajlott, hogy az előző Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere nem adna akkora jogkört az új szervezet, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak, mint Pintér Sándor és nem is engedné, hogy a belügyminiszter alá kerüljön a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal, amelyet ma a külügyminiszter felügyel. Ezeket a kormány nem támogatta, de a bizottságban összegyűjtött annyi szavazatot Kövér László, hogy egy plenáris ülésbeli szavazás erejéig legyen esélyük.
Bár csütörtöki, HírTV-nek adott interjújában a miniszterelnök azt mondta, nincs olyan javaslat, amely arról szólna, hogy egy intézménybe vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a pénteki ülés napirendjén a hírek szerint mégis szerepel egy ilyen módosító indítvány. Ez azt jelenteni, hogy Simor András az MNB elnöke alelnök lenne, amelyet élesen kritizálta az Európai Központi Bank. hiszen megadná a lehetőséget arra, hogy eltávolítsák a jegybank éléről Simor Andrást. Ehhez a törvényhez nyújtották be azt a módosító javaslatot, amely biztosítaná, hogy a legfőbb ügyésznek joga legyen a választott bíróságon vádat emelni. A büntetőeljárási törvény korábbi hasonló rendelkezését az Ab alkotmányellenesnek találta, de ezzel a módosítóval a kormánypártok olyan alkotmányos erejű rendelkezést alkotnának, amelyet nem bírálhatnak felül.
Kifogásolt törvények
A Magyar Nemzeti Bank törvényéhez benyújtott módosító indítványokról is döntenek. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, vonják vissza az MNB-tövényt, illetve a pénzügyi stabilitási törvényt, és csak a januári IMF-egyeztetés után terjesszék be újra. Erre a miniszterelnök azt mondta, még idén el akarja fogadtatni a két törvényt.
A pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényt is elfogadhatják, pedig ezt is kritizálta Európa. Ez a törvény rendelkezik arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne. De előírja azt is, hogy 2013-tól egykulcsos lehessen a személyi jövedelemadó, 2015-től pedig a társasági adó is. Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat és ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.
Amit az ellenzéki pártok hevesen kritizáltak
Az új választási törvény is ott fekszik már a honanyák és honatyák asztalán, amely 199 főre csökkenti az Országgyűlés létszámát. Ennek rendelkezései szerint megszűnik a területi lista és az egyéniben győztes képviselők után is kap pártjuk töredékszavazatokat az országos, kompenzációs listára. A 199 képviselőből 106-ot egyéni körzetben, egyfordulós választáson kell megválasztani. A törvényt olyan kritika érte, hogy ez a rendszer a győztest erősíti, amely akár a szavazatok egyharmadával is megszerezheti a parlamenti mandátumok többségét, de amiatt is szó érte a ház elejét, hogy az egyéni választókerületek kialakítása során a Fidesz szakemberei a saját érdekeiknek megfelelően húzták meg a körzethatárokat. Az például az MSZP számára egyértelmű veszteség, hogy a két XIII. kerületi választókerületből, vagyis ott, ahol 2010-ben is győzni tudtak, a törvényjavaslat egy körzetet csinál, ráadásul a szintén szocialista felségterületnek számító csepeli választókerületeket is összevonták.
Hajléktalanok és a Magyar Gárda
Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy ezen az utolsó napon fogadhatja el az Országgyűlés az új szabálysértési törvényt is, amelynek több sokat vitatott eleme is van. Új szabálysértés lenne például a “közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése”, amivel a Magyar Gárdához, vagy az ahhoz kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez hasonló kezdeményezéseket lehet megakadályozni. Ugyancsak büntethető lesz a “közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése”, vagyis pénzbírságra és akár elzárásra is lehet majd ítélni a hajléktalanokat.
