Másodjára rendezték meg a szarvasgomba ünnepet. Ezúttal a gödöllői Erzsébet Szálló egész napos rendezvényén előadásokkal, kutyás keresési bemutatókkal, szarvasgombás ételek kóstolójával és bemutatójával várta az érdeklődőket.

A barokkév-programsorozat előfutárának is tekinthető különleges “fesztivál” szervezését a város önkormányzata és a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület vállalta magára – mondta Ács Adél, az egyesület titkára.

Az egész napos ünnep célja az, hogy felélesszék a feledésbe merült szarvasgomba kultúráját, hiszen Magyarország még a XX. század elején is “szarvasgomba nagyhatalomnak” számított – magyarázta a főszervező. Szerinte már csak azért is érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek a különleges növénynek, mert Magyarországon jelenleg is 160 fajt tartanak nyilván belőle, amelyből 6- 8 alkalmas az emberi fogyasztásra.

A vasárnapi ünnepségnek a legízletesebb, francia társához hasonlító hazai téli szarvasgomba volt az egyik főszereplője, de a többi szarvasgomba fajról is mindent meg lehetett tudni, hiszen egy szakmai találkozónak is otthont adott az Erzsébet Szálló.

Az érdekes előadások mellett mennyei ízek fogadták a látogatókat, a legfinomabb szarvasgombás fogásokat mesterszakácsok készítették el. A csipegetés után a kisebbek az étterem kávézójában berendezett játszóházban, a nagyobbak egyebek mellett az udvari vásári forgatagban múlathatták az időt.

A szervezők szeretnék bebizonyítani, hogy a szarvasgomba magyar nemzeti kincs. Nem luxuscikk, hanem mindenki számára elérhető gasztronómiai különlegesség – tette hozzá a program főszervezője.

“Lehetőségeit tekintve Gödöllő alkalmas lenne arra, hogy a magyar szarvasgombászat fővárosává váljék” – osztotta meg a város egyik távlati tervét az MTI-vel Péterfi Csaba, az önkormányzat kommunikációs igazgatója. Tájékoztatása szerint ezeket a gombás ételeket Ferenc József osztrák császár és magyar király is ismerte. Kedvenc levese a szarvasgombás csicsókaleves volt, de Mária Terézia királynő is szívesen használta fűszerként csirkeételekhez. Épp ideje, hogy a már-már elfeledett szarvasgomba-kultúra visszakerüljön méltó helyére, és ehhez a Gödöllőn élő és dolgozó szakembergárda nagy segítséget nyújthat – emelte ki az igazgató.