Jövőre megkezdődik Nyíregyháza szegénynegyedének szociális célú városrész-rehabilitációja. Az Európai Unió támogatásával közel félmilliárd forintot fordítanak a döntően romák lakta Huszár-telep korszerűsítésére, vagy ahogy hivatalosan mondják "területi és társadalmi reintegrációjára". Az ott lakók életminőségének átfogó javításával a "nyomortelepként" is emlegetett településrész társadalmi-gazdasági leszakadását szeretnék megállítani, illetve további felzárkóztató programokkal változtatni az érintettek nehéz sorsán. 

A nyíregyházi Huszár-telep a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely déli részén található. A város központi részétől a Záhony és Budapest közötti fő vasútvonal választja el: a telepre vezető utak sorompói nemcsak a közlekedést teszik nehezebbé, hanem képletesen szólva az utóbbi fél évszázadban megakadályozták a fejlődés ottani térhódítását is… A Huszár-telep területe 114 hektár, a város 2745 hektáros összterületének a 0,41 százaléka. Lakóinak számát most mintegy kétezer körülire becsülik, ami a 120 ezres összlakosság 1,66 százaléka. 

Mint ahogy arról a telep neve árulkodik, egykor egy teljes huszárezred befogadására alkalmas laktanya épült a területen, ahová 120 évvel ezelőtt, 1891. őszén vonult be az osztrák-magyar monarchia 14. császári és királyi lovas regimentje. A II. világháború végérvényesen lezárta a híres nyíregyházi huszárok évszázados históriáját, és a bezárt kaszárnya nyolcemeletes épületében lévő legénységi szállást, valamint a tizenhat földszintes istállót lakásokká és közintézmények helyévé alakították át. A lakásokba költözők között az azóta eltelt évtizedekben folyamatosan nőtt a roma származású emberek száma.

A nem hivatalos adatok szerint jelenleg több, mint kétszáz cigány család él a telep önkormányzati tulajdonban lévő szociális bérlakásaiban. És igen nehéz körülmények között, hiszen a lakások kétharmada kifejezetten rossz állapotban van. Egy 2008-ban készült felmérés alapján az egyedi fűtésű huszár-telepi lakásoknak mindössze 4,8 százaléka összkomfortos. Hetvenegy százaléka egyetlen szobás, és a kétszobások aránya is csak 19 százalék, míg a fennmaradó 10 százalék 2,5, vagy 3 szobás. Az átlagos lakásméret így 46 négyzetméteres, egy lakosra mindössze 10 négyzetméternyi terület jut.
A lakások 19 százalékában nincs víz, három százalékából hiányzik a melegvíz-szolgáltatás, 5 százalékában pedig nem található vízöblítéses WC, fürdőszoba vagy zuhanyzó. És ahol van, ott sem tudja használni a többség a közműveket, mert jelentős díjhátralékot halmoztak fel az utóbbi húsz évben.

A 2007-es adatok szerint – azóta a gazdasági-pénzügyi válság miatt tovább romlott a helyzet – Nyíregyházán a háztartások 17,3 százaléka nem tudott valamilyen kötelezettséget, zömmel közüzemi számlát kifizetni. A Huszár-telepen ez a mutató megközelítette a háromszoros mértéket, 47,6 százalékon állt.

A telepen élők között ugyanis nagyon nagy a munkanélküliség. A hivatalos adat is 30 százalékon felüli, valójában azonban jó, ha az ott lakók 10 százalékának van folyamatos állása. A munkaképes emberek többsége alkalmi és közmunkára vagy közhasznú munkára kényszerül évről évre, és az is csak néhány hónapos foglalkoztatás jelent. A telepi háztartások jövedelme emiatt rendkívül alacsony, 2008-ban például havi 94 333 forint volt, a nyíregyházi 177.000 forintos átlagnak alig több, mint a fele. Az ott élő családok harmadának csak az állami vagy az önkormányzati szociális támogatás jelenti a szerény jövedelemforrást… A nyíregyházi helyhatóság a városi átlagsegély mértékének a hét és félszeresét kényszerül kifizetni a huszár-telepieknek, akik között a munkanélküliek mellett ráadásul magas az árvaellátásra jogosultak, a rokkantnyugdíjasok, az alacsony összegű nyugdíjasok és özvegyi járadékosok, továbbá a gyeden és gyesen lévők száma is.
    

Cél: az életminőség javítása
    
A Huszár-telep szociális célú rehabilitációja, amely magába foglalja a lakókörnyezet és az életminőség javításának átfogó fejlesztését, európai uniós és állami támogatással januárban indul és 2014. június 30-ra fejeződik be. A 489 millió forintot meghaladó összegű beruházás 85 százaléka, 416 millió forint brüsszeli és nemzeti támogatás, míg a fennmaradó rész a pályázó, a Fidesz-KDNP-s többségű önkormányzat saját forrása. A legnagyobb összeget, közel 260 millió forintot a lakókörnyezet megújítására fordítják, illetve javítják a közintézmények, közszolgáltatások működésének hatékonyságát, valamint bővítik a közösségi funkciókat, erősítik a romákat segítő civil szervezetek működését és az esélyegyenlőség biztosítását minden területen. A szociális bérlakásokat felújítják, kicserélik az ajtókat, ablakokat, a tetőzetet kijavítják, illetve homlokzati és zárófödém-szigeteléssel látják el azokat. Az utóbbi az energia-felhasználást is jelentős mértékben csökkenti majd, mérsékelve a családok kiadásait.

A telepen az utóbbi években – szintén uniós, állami és önkormányzati, valamint civil szervezeti finanszírozással – már kiépült a cigányokat segítő intézményrendszer. A Huszárvár elnevezésű, szociális és kulturális szolgáltató központot 2009-ben a bezárt általános iskola épületében alakították ki. Az oktatási intézményre a szegregáció miatt került lakat, mivel az iskolába szinte csak cigány fiatalok jártak, és a diákokat azóta a város többi iskolájába viszik autóbusszal. Most szeptembertől viszont újra indult az iskola, az önkormányzat a Görög Katolikus Egyház fenntartásába adta az intézményt. A 2011/12-es tanévben első osztállyal kezdődött az oktatás, majd a következő években fokozatosan válik nyolc évfolyamossá.

Az oktatást Nyíregyházán is a romák társadalmi integrációjának és felzárkóztatásának legfontosabb lehetőségeként kezelik. Mert a Huszár-telepen élők jobb foglalkoztatásának is az alacsony képzettség az oka – állítják a munkaügyi szakemberek. Az ott lakó 15 és 59 év közötti munkavállalók 60,2 százalékának nincs semmilyen szakmája sem.

A már említett Huszárvárat üzemeltető civil szervezet, a nyíregyházi Human-Net Alapítvány ennek megváltoztatására működtet a telepen különböző felnőtt szakképzési és munkaerő-piaci, valamint a fiatalabbaknak Tanoda, illetve Biztos Kezdet elnevezéssel programot. A szolgáltató központban végzi továbbá segítő munkáját a cigány kisebbségi önkormányzat, a legrosszabb helyzetű embereket támogató nyíregyházi Periféria Egyesület és a Gyermekvédelmi Központ kirendeltsége is. Ezek a szervezetek a jövő évtől a rehabilitációs program keretében tovább erősíthetik majd tevékenységük hatékonyságát. Emellett új szolgáltatások bevezetésének infrastruktúráját is kialakítják, erre több mint kétmillió forintot szánnak. Lesz helyben védőnői, bűnmegelőzési, sőt jogi szolgáltatás is. Az utóbbi kettő a lakosság biztonságérzetének erősítését szolgálja majd, hiszen a telepet különösen sújtja az uzsorások szegényeket kihasználó, illegális hitelezési tevékenysége. Jelen van a megélhetési prostitúció, és nem ritka a vagyon elleni bűncselekmény sem, még a meglehetősen szerény értékektől is megfosztják az egyébként is nélkülözőket.
    
Nem halat, hanem hálót kell adni
    
Megújul a telep óvodája és bölcsődéje is – az Idősek Klubjának rendbe tételével együtt – csaknem 40 millió forintból. A legkisebbeket korszerű körülmények között készítik fel ezentúl az iskolai kezdésre. Az esélyegyenlőséget teremtő pedagógiai programoktól azt várják, hogy a gyermekek leküzdhetik otthonról hozott tudás- és képességbeli hátrányaikat. A fiataloknak három játszóteret is kialakítanak, és azokhoz közösségi programok tartoznak majd a szabadidő hasznos eltöltésére. Közösségépítő és közösségfejlesztő programok a felnőtteknek szintén indulnak, amelyek költsége a játszótéri, a bűnmegelőzési és a kulturális programsorozat finanszírozásával együtt 40 millió forint lesz 2014 nyaráig.

A városrész-rehabilitáció tartalmaz 100 millió forintos költséget útépítésekre és felújításokra. A közlekedési feltételek javítására összekötő és elkerülő út épül, illetve utcákat aszfaltoznak le, hogy a telep közelebb kerülhessen a városhoz a vasúti sorompók ellenére is.

A szociális célú rehabilitációs program megálmodói – a terveket támogató szervezetekkel, az Európai Unióval és a magyar kormánnyal együtt – azt remélik, hogy a Huszár-telepen lakók életminőségének javítása nagy léptékű változást indít el a szegénynegyedben. Ahogy az egyik, a romákat segítő civil szervezet képviselője a tervek ismertetésekor az érintetteknek mondta: a lehetőség teremtődik meg a felemelkedésükhöz. “Az egymásra épített gyermek-intézményrendszer megszüntetheti az alulképzettséget, amely a munkanélküliséget termeli újra és újra évek óta” – húzta alá. Szavai szerint a felnőttek is szerezhetnek olyan keresett szakmákat, amelyek megnyitják előttük a munkaerőpiac kapuit.

A civil szervezeti vezető a sokszor és sokat emlegetett “nem halat kell adni az éhező embernek, hanem hálót” mondással zárta beszédét. A szegénynegyed rendbe tételének kétségtelenül örülő helyiek közül egy férfi azonban megjegyezte, hogy “nagyon kell az a háló, de bizony szükség lenne több folyóra és tóra is, mert a meglévő halászhelyek körül már nagyon sokan tolonganak”. Saját példáját említette, miszerint a húsz éves munkanélkülisége alatt ő már kőműves, parkgondozó, erdőművelő és motorfűrész-kezelő végzettséget is szerzett, mégsem tud elhelyezkedni, hiába van többféle hálója. Szerinte most már “a folyók és a tavak számának a munkanélküliség méretéhez igazodó növelésére lenne szükség, hogy legyen hol azt a bizonyos hálót a vízbe meríteni”. Mert jövedelemszerzési lehetőség nélkül a megszépülő lakásokban sincs miből a közműdíjakat fizetni…