A rendelkezés bevezetésével csökkentek az iskolai hiányzások a 2010/2011-es tanévben. A figyelem most először az iskolakerülésre és annak következményeire irányul. A támogatás felfüggesztésének elsődleges célja az iskoláztatás elősegítése, az ösztönzés és a szülői felelősség erősítése.

A fiatalok későbbi munkába állása, képzése, átképzése ma már szinte elképzelhetetlen a legalapvetőbb ismeretek elsajátítása és az iskolai végzettség megszerzése nélkül. Különösen érvényes ez a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, akik számára a tanulás az egyetlen kitörési lehetőség. A szülőknek és az iskoláknak ezért közösen kell elérniük, hogy a gyermekek érdeklődésüknek, tehetségüknek és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően szükséges végzettségüket megszerezzék, majd később munkát találjanak és a társadalom adófizető polgáraivá váljanak.

Az első év tapasztalatai a hiányzások csökkenését mutatják, a 2010/2011-es tanévben összességében 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok. Területi eloszlásban a hiányzások tekintetében kiemelkedik Borsod (itt az összes kiskorú  0,9%-a, 1325 tanuló esetében került sor jogerős felfüggesztésre), Nógrád (0,7%, 249 tanuló), Heves (0,7%, 380 tanuló) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (0,7%, 515 tanuló).

Az intézkedés indokoltságát alátámasztja az önkormányzati szabálysértési statisztika, mely szerint 2007. és 2009. évi adatok alapján megállapítható, hogy mind a szabálysértési eljárások, mind a pénzbírságot kiszabó határozatok száma emelkedett: 2007-ben a tankötelezettség megszegése miatt 25433 feljelentés érkezett, ezzel szemben 2009-ben 44361. Mindez egy olyan jogszabályi közegben, ahol a szankcionálást a helyi gyámhatóság döntésére bízták, ezért nem bírt egyetemes kötelező hatállyal.

Ezzel szemben az elmúlt tanévben több, mint harmincegyezer gyermek érte el a tíz igazolatlan órát, de figyelmeztetések hatására közülük “csak” 13289, alig több mint 40% érte el az ötven igazolatlan tanórát, ezt követően 7427 esetben függesztették fel az iskoláztatási támogatást jogerősen. A statisztikák szerint az iskolai hiányzások a szociálisan rászoruló családokban a legmagasabb, életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb.

A megelőzés és a figyelemfelhívás sikerét mutatja, hogy a tanulók csaknem felét sikeresen vissza tudták terelni az iskolákba, miután a tizedik igazolatlan órát követően figyelmeztetésben részesültek. Azoknál a gyerekeknél, ahol jogerőssé vált az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, több mint 70% szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült. 

Az iskolakerülés éppen azon fiatalok körében a legmagasabb, akik családjai szociálisan nehéz helyzetben vannak, akik, számára az egyetlen út, ami őket a mélyszegénységből és a munkanélküliségből kivezethetné, hogy tanulmányaikat befejezik és szakképzettséget szereznek. 

Hogy mennyire közvetlenül és égetően összefügg az iskolakerülés és a munkanélküliség, jól mutatja, hogy ahol az ötven órás hiányzás ellenére nem lehetett elrendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ott az esetek csaknem felében az ok a felnőttkor elérése volt. Ezeknek a fiataloknak már most a munkaerőpiacon kellene elhelyezkedniük.