A kormány március 30-ai ülésén döntött a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról. Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi háromszázezer forint értékben adhatják a munkavállalóknak járulékmentesen, kedvező adózással. A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják. Ide tartoznak a szálláshely-szolgáltatás, az éttermi vendéglátás szolgáltatásai, a fürdőszolgáltatások, a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások, a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők, a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői, az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag, a testedzési szolgáltatások, de verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai is.

A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.
Annak érdekében, hogy a munkavállalók 2012-ben minél szélesebb körben a SZÉP Kártyát választhassák, már 2011-ben kész és működő rendszert kell felmutatni számukra. A SZÉP Kártya piaci bevezetése a kormányrendelet hatályba lépését követően néhány hónapot vesz igénybe.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a „Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé” váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni. A kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes fizetés technikai feltételeit is, vagyis elegendő az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz, az elfogadónak azonban elegendő mindössze egy intézménnyel szerződnie. A Széchenyi Pihenő Kártya elősegíti a lakosság egészségi állapotának javítását, a munkahelyteremtést, a belföldi turizmus élénkítését és az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelését. A kártya alkalmazása becslések szerint három-öt éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy harmincöt százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátorhatás figyelembevételével a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP arányos javulása várható.





