Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnökeként és a békéscsabai Pándy Kálmán Megyei Kórház főigazgatójaként is megerősítette, a humán erőforrások kérdését mindenképpen előtérbe kell helyezni, mivel jelenleg ez a legnagyobb probléma az ágazatban.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke azt mondta: ha nem tesznek az egészségügyi dolgozók elvándorlása ellen, főként a bérek rendezésével, akkor 2012-ben azért kell majd kórházbezárásról és karcsúsításról beszélni, mert tényleg nem lesz ember az intézményekben. Úgy fogalmazott, hogy “eljutunk egy olyan balkáni szintre”, amikor a kórházakban a családtagoknak kell ápolniuk hozzátartozójukat. 

Ennek kapcsán kiemelte, hogy a szakdolgozói szakmában is, különösen az ápolók között, egyre nagyobb a hiány. A külföldre vándorlás hivatalos statisztikáiban ez azért nem látszik olyan markánsan, mert az orvosokhoz képest az ápolói munkavállalás jóval egyszerűbb. Mint mondta a szakdolgozók többsége feketén dolgozik külföldön, habár sokszor a munkáltatók számára is nyilvánvaló, hogy hol töltik betegszabadságukat, amely során egy hónap alatt akár három-négy havi jövedelmüknek megfelelő pénzt kereshetnek például Ausztriában.

A MESZK elnöke arra is kitért, hogy az egészségügyi dolgozók körében meglehetősen nagy riadalmat keltett a munka törvénykönyvének tervezete is, amely a szakdolgozók tekintetében átlagosan húszezer forint nettó jövedelemcsökkenést jelentene. Balogh Zoltán szerint ez elfogadhatatlan lenne, hiszen a szakdolgozók összbruttó jövedelme ugyan lényegesen nem változott, de a plusz juttatásaik minimálisra csökkentek.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is megjegyezte, akik korábban nem akarták elhagyni az országot, azok a munka törvénykönyvének tervezetében megismert rémségek hallatán kérvényezték a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt. Pedig az egészségügyi dolgozók körében már e nélkül is kényszerű divattá vált a határátlépés. 

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke elmondta: becsléseik szerint idén várhatóan ezerkétszáz lesz azon orvosok száma, akik külföldi munkavállalásukhoz szükséges engedélyért folyamodnak, az idén rezidensképzésbe lépők számát négyszáz körül várják, ezzel egy időben pedig nagyjából nyolcszáz orvos megy nyugdíjba.

Ha az egészségügyi dolgozók anyagi és munkakörülményei tekintetében nem történik rövid időn belül érdemi intézkedés, spontán fog kiürülni a magyar ellátórendszer. A felmondólevelek letétbe helyezésével sem az intézmények vagy az ágazati vezetés ellen vannak, hiszen ők inkább abban érdekeltek, hogy megegyezés szülessen.