Budapest, 2023. március 9. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: Elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból

Orbán Viktor: Elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból

Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni - jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, a 2022-es májusi kormányalakítás után nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kabinet szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta – mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.

Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak hogy megkapta, hanem kézben is tartja.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a 2022-es, a 2018-as és a 2014-es választás évében is – szembe menve az általános európai tendenciával – csökkent az államadósság és a költségvetési hiány. Ezért alapvetően a pénzügyminisztert illeti elismerés – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ezért “balgaság, butaság, politikai rosszindulat” azt állítani, hogy a 2022-es évet a kormány a választási szempontok alá rendelte volna.

A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántőke iránti elkötelezettségén – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: bár meg kell indítani időnként finanszírozási formákat, de nem azért, mert ezzel a kormány ki akarja váltani vagy ki akarja szorítani a piaci finanszírozást, mert ez nem lehetséges. Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Piaci finanszírozás akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető mértékű kamat mellett lehet hitelhez jutni, de ez ma nem áll rendelkezésre – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről – szögezte le.

A miniszterelnök az orosz-európai gazdasági kapcsolatok újraépítését Parragh Lászlóhoz hasonlóan kívánatosnak látja, abban azonban nem osztja az álláspontját, hogy ez be is fog következni. Látni ugyanis, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, ezért nem egyszerűen gazdaságpolitikai megfontolások döntik majd el, hogy lesz-e újjáépülés az orosz-európai kapcsolatokban, hanem az, hogy ez az átszerkesztési kísérlet milyen mértékben lesz sikeres – jelentette ki Orbán Viktor.

Rámutatott: korábban Európa hatalmi szerkezete úgy nézett ki, hogy Oroszország olcsó energiát és nyersanyagot biztosított, Európa pedig fejlett modern technológiát. Most az első lépéssel leválasztották az európai gazdaságot az or oszról, és energiaoldalon az egyik függést “lassacskán, de biztosan” felváltja egy másik irányú.

És ha az az amerikai kísérlet, hogy az európai gazdaságot még a kínairól is “levágják”, akkor az Németországnak is gazdasági megpróbáltatást jelent – tette hozzá.

Ezért a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, hogy milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben – mondta.

Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.

Azt mondta: a közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak.

“Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset” – sorolta, hozzátéve: “fölkészül Békés vármegye”, ott még vannak tartalékok.

Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette hozzá.

Elmondta: “ezek után jöhetnek a vendégmunkások”, de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be. “Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi”, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, “csak utána jöhet mindenki más” – jelentette ki.
Úgy fogalmazott, el kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, hogy vendégmunkások azért jönnek, mert a helyiek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandók elvégezni.

Hangsúlyozta: “ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak”, hogy csak “kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, hogy mennyi ragad itt”. Ha egy munka kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni, de “nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben” – jelentette ki.

Megjegyezte: a vendégmunkások pedig határozott ideig maradhatnak csak, és szükség esetén megszakítható jogviszonnyal.

A globális minimumadó ügyében Orbán Viktor azt ígérte: ennek a többletterhe mind “a külföldiek nyakán lesz, és nem a magyarokén”. Arra hivatkozott: Magyarországnak “papírja van arról” az Európai Uniótól, hogy a helyi iparűzési adót beszámíthatja. Ez a nagy magyar cégeket szinte kivétel nélkül meg is védi, így számukra a globális minimumadó bevezetése nem jelent többlet adóterhet – mondta.

A felsőoktatással kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyetemek összekötése a tényleges gazdasági működéssel továbbra is kulcskérdés, mindegy, hogy az Európai Unió hogyan “piszkoskodik” például az Erasmus vagy a Horizont programmal.

Az EU nem a kormánytól, hanem a magyar egyetemektől veszi most el a versenyelőnyt, amely abból fakad, hogy az átszervezett módon működtetett egyetemek közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba – fejtette ki.

“Ez nem a kormánynak fontos vagy azoknak a személyeknek, akik ott ülnek, hanem az egyetemeknek. Ilyen közvetlen bekötés a legnagyobb versenyelőny, amivel a nyugatiakhoz képest rendelkeztünk”

– hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez a magyar gazdaság és a magyar egyetemek versenyképességével szembeni döntés, amelybe nem szabad beletörődni.

Jelezte: lehet, hogy a kuratóriumokat meg kellett változtatni, de azt az előnyt, hogy a magyar egyetemek a gazdaságfejlesztés szerves részét alkotják, nem szabad feladni.

Elmondta: bár úgy hiszi, meg tudnak állapodni az EU-val, ha ez mégsem sikerül, akkor ezeket az oktatási programokat legfeljebb magyar költségvetésből fogják finanszírozni. Hozzátette: ha az EU nem adja oda az egyetemeknek a pénzt, akkor kutatási pénzeknél az uniós szint fölött fognak kapni a magyar költségvetésből, hogy a saját nemzetközi kutatási kapcsolatrendszerüket ki tudják építeni.

A következő két év Lantos Csaba energiaügyi miniszter által vezérelt politikája az lesz, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni – mondta. Orbán Viktor kijelentette: Magyarországon olyan iparpolitika van, amely a befektetésekre beruházásokra és az iparra helyezi a hangsúlyt, ezek pedig energiaintenzívek.

Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – emelte ki a kormányfő. Hozzátette: erről a döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül “ellenségnek”.

Energiát importálni vagy termelni lehet, és Magyarország nem tud máshonnan energiát termelni, mint gázból. Az alternatívak közül “csináljuk” a napot, talán szél is lesz, meg van valamennyi geotermia, amit talán eljuttatunk arra a szintre, hogy az nemzetgazdaságilag is értelmezhető mennyiségű energiát adjon le, de itt még nem tartunk – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: a következő időszakban azt a képességet kell kihasználni, hogy aránylag gyorsan tudunk építeni gázerőműveket. Hogy az állam építi majd, vagy magántőke bevonásával történik, majd eldől, de meg kell építeni két-három nagy teljesítményű erőművet, hogy el tudják látni az ipari fejlesztéseket energiával.

Ha az unió erre ad pénzt – kéne, hogy adjon – akkor az uniós pénzt használja fel Magyarország, ha nem ad, akkor másfajta pénzeket, mert erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – emelte ki.

A másik problémának a megnövekedő államadósság kamatterhét nevezte a kormányfő. Azt mondta: 2010 után Matolcsy György stratégiájának köszönhetően finanszírozási forrásokhoz jutott a magyar gazdaság egy kamatteher-könnyítésnek köszönhetően, most azonban ellenkező a helyzet, mert a magas európai infláció miatt mindenhol magasak a kamatok. Ezért a korábbi, olcsóbb kamatú hiteleket most magasabb kamatúakkal kell megújítani.

Orbán Viktor hozzátette: közvetlen veszély egyelőre nincsen, mert a korábban felvett hitelek, amelyek lejárnak, csak kis arányban vannak jelen 2023-ban és 2024-ben, majd csak később jelentenek jelentősebb terhet, amikor reményei szerint a kamatok normalizálódnak.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az elmúlt években nem voltak nagy gazdaságpolitikai dilemmák, lényegében a magyar gazdaság a gazdaságpolitika irányairól szóló viták nélkül fejlődött. Ez jól mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen stabil volt – tette hozzá.

Azt mondta: most egy új helyzet van, “most van gazdaságpolitikai vita például a jegybank és a kormány között”. De ez nem abnormális, ez csak ahhoz képest váratlan, hogy az elmúlt 7-8 évben ilyen nem volt – vélekedett.

Úgy látja, az elmúlt négy évben a gazdaság bizonyos elemei hirtelen megváltoztak, és ilyenkor mindig előjönnek a viták, de “ettől nem megijedni kell, hanem intellektuálisan jól kell földolgozni, keretek között kell tartani”.

Kifejtette: a jegybank elképzelése szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyiségét jelentősen szűkíteni kell. Azonban ha az infláció alapvetően a nemzetközi energiaárak megnövekedésének és a szankciós politikának a következménye, akkor nem biztos, hogy ilyen mennyiségben és ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget – mondta.

Hangsúlyozta: az az összehangoltsága a magyar gazdaságpolitikának, amely az eddigi sikereknek fontos eleme volt, megmarad a következő időszakban is.

Kapcsolódó cikkek