Benkő Tibor közölte, ezt szolgálja a honvédelmi és haderőfejlesztési program, amely reményei szerint

“minden katona szívéhez, lelkéhez közel áll”.

A tárcavezető azt mondta, 2015-től felfelé ívelő pályára állt a honvédség, összhangban a modern, ütőképes, erős magyar haderő megteremtésének kormányzati szándékával.

“A haderőfejlesztési program első pillére, a honvédelmi rész a katonáról, az emberről szól”

– tette hozzá a miniszter, kiemelve a katonai életpályamodellt, amelynek hatására 2016 óta folyamatosan emelkedik a katonának jelentkezők és a bennmaradók száma.

Fontos feladatnak nevezte az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését, amelynek eredményességét jól jelzi, hogy ma már több mint tízezer önkéntes tartalékos katonájuk van, akik között egyre több a fiatal.

Benkő Tibor utalt a honvédkadétprogramra, jelezve, hogy ahhoz már 67 intézmény, középiskola, szakképzési centrum csatlakozott, és van, ahol teljes kadétosztályt indítottak. Arról is beszélt, hogy a katonai szolgálatban megszerzett erényeket – fegyelem, kitartás, elkötelezettség, pontosság, határozottság – a társadalom más területein, az állam működtetésében is kamatoztatni kell.

“Nem véletlen, hogy a vírusjárvány kritikus időszakában katonákat vezényeltek az ipari üzemek, kórházak élére, hogy a rendkívüli körülmények között is biztosítsák azok működéséket”

– mondta.

A honvédelmi miniszter jelezte, az aktív szolgálaton túliaknak obsitos-, illetve veteránprogramot indítottak, és kiemelte a nyugállományúak szervezeteinek folyamatosan növekvő támogatását is. Fontosnak nevezte, hogy

“a kormány idősügyi politikáján túl még inkább ismerjék el a volt katonák, honvédségi dolgozók életútját”.

Benkő Tibor megjegyezte, a volt katonáknak fontos szerepük van abban, hogy a fiatalok folytassák ezt a pályát. Egy felmérés szerint a katonai pályára jelentkező fiatalok több mint 50 százalékát egykori katonák, honvédségi dolgozók inspirálták a pályaválasztásban.

A miniszter előadásában kitért a program másik pillérére, a haderőfejesztésre, amely technikai eszközök vásárlását, a hazai hadiipar megújítását, a kutatási-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint a legkorszerűbb műveleti feladatok támogatását biztosító (például kiber-) fejlesztéseket tartalmazza.

A légierőt érintő beszerzések kapcsán említette meg, hogy visszaállítják a pilótaképzést, a honvédségnek ugyanis legalább kétszáz pilótára lesz szüksége, akiknek az alapképzését itthon fogják megoldani.

Beszélt a tárcavezető a szárazföldi haderő megkezdett és a légvédelem tervezett megújításáról, a hazai fegyvergyártás újraindításáról, valamint egy harcjárműveket gyártó üzem csütörtökön, Zalaegerszegen bejelentett felépítéséről is. Ezekkel összefüggésben fontosnak nevezte a honvédségi hozzájárulást a magyar gazdaság erősítéséhez, a hazai foglalkoztatás támogatásához és a kutatás-fejlesztésben való részvételhez. Benkő Tibor az eseményen úgy fogalmazott:

“sehol nem vásárolnak haditechnikai eszközöket, ahol nem garantálják, hogy a magyar gazdaságnak abból előnye lesz”.