A jelnyelv beemelésével olyan nemzeti alapértékek közé kerülhetne a siketek és súlyos nagyothallók önálló és természetes nyelve, mint az egészséges környezet és a termőföld védelme, vagy a jövő nemzedékei iránti felelősség.

Ezt Kósa Ádám néppárti európai parlamenti képviselő hangsúlyozta hétfői közleményében. “Ezek a jövőbe mutató, európai szellemiségű rendelkezések a korábbi, 1949-es alkotmány gondolatiságát messze meghaladják” – állapította meg.

Kósa Ádám, az EP első siket képviselője szerint a múlt héten nyilvánosságra hozott alkotmánytervezettel Magyarország nagy lépést tehet a fogyatékossággal élő személyek jogainak kiteljesítése felé. Utalt arra, hogy a dokumentum Alapvetések című része tartalmazza a siketek jelnyelvének védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el.  “Ez az újítás összhangban áll az Európai Parlament több határozatának szellemiségével” – tette hozzá. Szintén kitért arra, hogy a jelenlegi német alkotmányhoz hasonlóan, az új magyar alaptörvénybe is bekerülhet a fogyatékossággal élő emberek megkülönböztetésének általános tilalma.

Kósa Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánytervezet, az európai Alapvető Jogok Chartájával összhangban külön kiemeli:

“Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket”.