Az új szabályozás legfontosabb változása, miután az Alkotmánybíróság a múlt év szeptemberében megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról szóló kormányrendeletet, hogy a kutya veszélyességéről nem kizárólag az eb fajtája, hanem egyedi viselkedésének következményeként, vagyis magatartása alapján ítélkezhet a hatóság – tájékoztatta a honatyákat szóbeli kiegészítésében Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára.

Emellett a helyi csip adatbázisok korlátai miatt a szakemberek szükségesnek tartják a transzponderrel – azaz csippel – megjelölt kutyák országos elektronikus nyilvántartásának létrehozását, az önkormányzatok számára az ebrendészeti bírság törvényi bevezetésének lehetővé tételét. Mindehhez a helyettes államtitkár hozzátette: a törvénymódosítás érinti az állat küllemének megváltoztatása érdekében végrehajtott sebészeti beavatkozásokat is. Így a tervezett módosítás előírja, hogy az ivartalanítás mellet, csak a jogszabályban rögzített beavatkozások végezhetők el.

Továbbá a jogszabály a továbbiakban tiltaná az élőállatok nyereményként való kisorsolását, valamint a csincsilla és az angóranyúl kivételével más állatok prémtermelési célú hasznosítását. A képviselők általában támogatták az állatvédelmi jogszabály módosítását, de többen is úgy ítélték meg, hogy azt több esetben pontosítani kellene. Például az élő állatok nyereményként való kisorsolása esetében. Továbbá több honatya is úgy vélte: a kötelező eboltások megszervezését ismét önkormányzati feladattá kellene tenni. 

Többen úgy vélték, hogy az “ebadó” – ez az elképzelések szerint maximum 3.500 forint lehetne – újbóli bevezetése tovább növeli majd a kóbor kutyák mostani mintegy százezerre tehető számát az országban. A bizottság a kormánypárti képviselők szavazatával elvettette Gőgös Zoltán és Veres János (MSZP) önálló képviselői indítványát, amely országgyűlési határozati javaslatban szólította volna fel a kormányt, a rendkívüli időjárás miatt kialakult mezőgazdasági károk enyhítéséhez szükséges intézkedések haladéktalan megtételére.

Erre a kormánypárti honatyák és a kormány jelenlévő képviselői szerint nincs szükség, mert a kárenyhítésre rendelkezésre áll a megfelelő pénzösszeg, 13,47 milliárd forint.