A litvániai Siauliai repülőtéren tartott keddi médianapon fél nap alatt két éles riasztásuk volt a magyar katonáknak.
A dandártábornok kifejtette,

a magyar repülők az eltelt több mint 3 hónapban több mint 370 felszállást hajtottak végre, és több mint 400 repült órát teljesítettek.

A balti légtérvédelem során feladatuk egyebek mellett azon repülők azonosítása, amelyek nem adták le repülési tervüket, nem tartották a kapcsolatot az illetékes repülésirányítással, illetve nem működtetnek a gépen válaszjeladót. A magyar Gripenek feladata az is, hogy a Baltikumban állomásozó erőknek támogatást biztosítsanak, és általában jelenlétükkel erősítsék a helyi lakosság biztonságérzetét.

A Magyar Honvédség megerősítői erői a spanyol légierő és az angol királyi légierő. Mint Ugrik Csaba elmondta, a megerősítő erők akkor jelentek meg a Baltikumban, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

A riasztások során a magyar Gripenek több szállító- és felderítőgépet is elfogtak a nemzetközi légtérben. Köztük An-24-est, An-26-ost, Tu-214R-t, IL-18-ast, IL-38-ast, IL-76-ost is. Mindemellett orosz bombázók és vadászbombázók is többször megfordultak a légtérben, köztük SZU-24M-es, SZU-27P, SZU-30SM és SZU-35S.

A dandártábornok felidézte: a 3 balti ország – Litvánia, Lettország és Észtország – nem rendelkezik vadászrepülőkkel. Így 2004 óta – amióta a balti államok beléptek a szövetségbe – a NATO látja el a Baltikum légtérvédelmét. A NATO tagországok felváltva biztosítják a légtérvédelmet. Magyarország 2015 szeptembere óta másodszor vesz részt a feladatban.

A Magyar Honvédség 96 emberrel és 2 JAS 39-es Gripennel, továbbá két szintén felfegyverzett készenléti géppel látja el a szolgálatot.

“‘A balti légtérvédelem biztosítása mellett nemzetközi gyakorlatokon és kiképzéseken is részt vesznek a magyar katonák a Baltikumban”

– fejtette ki a parancsnok.