Grezsa István elmondta, a 2016 novembere óta zajló program harmadik üteme 2021 decemberében zárul, a fejlesztési program összköltsége meghaladja a 47 milliárd forintot. A miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy ez a grandiózus külhoni óvodafejlesztési program mélyreható változásokat hoz a Kárpát-medence azon intézményeiben, ahova magyar gyerekek járnak. Elmondta, a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja 1665 intézményt érint, ezekbe a program kezdetekor 48 000 magyar gyermek járt. Számuk azonban folyamatosan nő, és a kormány reményei szerint – a demográfiai helyzet és az elvándorlás ellenére is – 2021-re eléri a 60 000-et.

A miniszteri biztos beszámolt az eddig elért eredményekről is. Közölte,

az első két ütemben 150 új intézmény épül és 450-et újítottak fel; 12 esetben az alapkőletétel is megtörtént. Ezen kívül mind az 1664 intézménybe fejlesztőcsomagot is eljuttattak.

Grezsa István azt mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az óvodafejlesztési program egyfajta “örömprogrammá” alakult, amely nemcsak szülőkről, gyerekekről és óvónőkről szól, hanem teljes közösségeket mozgat meg. Kitért a fejlesztésekkel párhuzamosan zajló szakmai programokra is, amelyek magasabb minőségű oktató-nevelő munkát biztosítanak a külhoni magyar iskoláknak.

A miniszteri biztos szerint két irányba érdemes továbbgondolkodni, ezzel kapcsolatban a bölcsődei és a kisiskolás programot említette. Mint mondta, a Magyarországon magától értetődő bölcsődei rendszer a környező országokban nehezen elérhető, illetve

cél lenne, hogy a magyar gyerekek az óvodából kikerülve magyar iskolában tanuljanak.

Grezsa István úgy fogalmazott, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai program a trianoni békediktátum óta.

“Ez a program mára szerves része és zászlóshajója a magyar nemzetpolitikának”

– emelte ki.