Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a “tekintélyes horderejű és széleskörű” megállapodást, amelynek eredményeképpen “a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”.
A kormany.hu-n közzétett megállapodásban az olvasható: Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson. A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet.
E fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.
A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet
“Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik”.
A megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.
A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító “metróalap” létrehozásáról, hogy elkerüljék a “fedezethiányos helyzeteket”, egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.
Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták, ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy
a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását.
A felek “az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják”.
Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.
A dokumentumban az áll, a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja
“Budapest önálló árvízi védekezésének realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével”.
Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.
Szecsõdi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot – a szaktárcával egyeztetve – más célra használhassa fel az önkormányzat.
Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és
“megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét”.
Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig “egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t”.
A dokumentumban az áll: a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.
