illusztráció, forrás: pixabay.com

Ez az egészségügy hétvégéje az Álmok Álmodói 20 kiállításon

Ez az egészségügy hétvégéje az Álmok Álmodói 20 kiállításon

Semmelweis Ignác ismerte fel a láthatatlan kórokozókban rejlő veszélyforrásokat, és bár életében sokan kétkedéssel fogadták eredményeit, 2013-ban az UNESCO a Világemlékezet Program részévé nyilvánította gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit és dokumentumait. Az anyák megmentője, az első hazai petefészekműtét és második császármetszés elvégzője 1818. július elsején látta meg a napvilágot Budán, születésnapja 1992. óta az egészségügyi dolgozók napja. Ebből az alkalomból a Millenárison látható Álmok Álmodói 20 kiállítás – amely Semmelweis mellett számos magyar vonatkozású orvosi felfedezésnek is emléket állít – egész hétvégén félárú belépőt kínál az egészségügyben dolgozóknak.

„A gyermek-ágyi láz legnagyobbrészt akkint származik, hogy tanulók és tanulónők szétbomlott állati anyaggal bemocskolt ujjal vizsgálják a szülőnőket. Az ujjak ilyetén bemocskolása történik, ha a vizsgálók rohadt hullával, bomlott állati anyagot termő gyerek-ágyasokkal foglalkoznak vagy az orvos-sebészi küteg, nő-gyógyászati kórodákon hason-terményű kóreseteket kezelnek. Ennek következtében oly orvosok, kik hullával, vagy a fennemlített kóresetekkel foglalkoznak, a gyakorlati szülészetre fel nem vehetők…A gyakorlati szülészet-tanulói és tanulónői köteleztetnek minden, vizsgálat előtt és után, kezeiket a szülteremben kihelyezett chlor-alvadékban addig mosni, míg azok sikamlossá nem váltak.”

Ez Semmelweis Ignác 1861. május 27-én kelt utasítványában olvasható, amelyet a pesti egyetemi szülészet kórodán tanulók részére küldött, hogy lecsökkentse a szülések magas halálozási arányát.

Az ifjú Semmelweis a gimnázium után kétéves bölcsészeti alapkurzust hallgatott a pesti egyetemen, majd 1837-ben az utolsó pillanatban a jog helyett a bécsi orvosi kart választotta. Bécs és Pest között ingázva szerezte meg diplomáját, szülészmesteri oklevelét, majd sebészorvosi képesítését.

Bár a gyermekágyi lázzal kapcsolatban Oliver Wendell Holmes amerikai orvos már 1843-ban leírta, hogy orvosok terjesztik a betegséget, a szepsishez vezető fertőzés valódi okát Semmelweis Ignác derítette ki. A felfedezéshez nagy lökést adott Jakob Kolletschka, a kórbonctan tanárának halála, hiszen boncolási jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a barátja végzetéét okozó betegség voltaképpen a gyermekágyi láz. Azt már korábban is megfigyelte, hogy a bábák és bábanövendékek által kezelt szülő nők körében jóval alacsonyabb volt a betegség előfordulása, mint az orvosok és orvostanhallgatók által levezetett szülések esetében. Akkor azonban arra is rájött, hogy a gyermekágyi lázat valóban az orvosok okozzák, ha a boncolások után fertőtlenítés nélküli kézzel vizsgálják a nőket. A probléma megoldására több vegyszert is kipróbált, végül 1847 tavaszán a klórmész bizonyult a leghatékonyabbnak. Alapos kézmosásra kötelezte osztályán az orvosokat és a kórházi ápolószemélyzetet, de a bizonyítékok ellenére az intézkedés nem bizonyult népszerűnek.

Kapcsolódó cikkek