Az alkotást Varga János, a háromszáznyolcvan lakosú település polgármestere és Pataki Béláné orvos – mint Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök feleségének, Göncz Árpádnénak, a falu díszpolgárának megbízottja – leplezte le. Schmidt Sándor fafaragó művész különleges jelfája az elhangzottak szerint elsősorban a természeti katasztrófákra, illetve az emberi összefogás fontosságára kívánja felhívni az emberiség figyelmét.

Varga János ünnepi beszédében új honfoglalásnak nevezte az árvíz utáni helyreállítást, amely lehetővé tette a víz által szinte teljesen lerombolt község túlélését. Rabóczki László, az újjáépítést végző társaság vezetőjének szavai szerint Tákos százötvenkilenc házából százhúszat teljesen le kellett bontani. Az építési és helyreállítási munkálatok 2001 májusában kezdődtek, s az év őszére már az összes család átvehette vadonatúj, a beregi tájegységbe illeszkedő lakásait.

Göncz Árpádné

A hálaadó istentisztelet után Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője méltatta az akkor elvégzett munkát, és megköszönte a helyreállításban munkálkodók segítségét. Mint emlékeztetett, az akkor hivatalban lévő Orbán-kormány azonnal felismerte az árvízi vészhelyzetet, nem tétlenkedett, minden anyagi forrást és eszközt biztosított az újjáépítéshez. Az államtitkár egyben tolmácsolta a jelenlévőknek Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét is.

Az ünnepségen az árvízi mentesítésben, illetve a helyreállításban végzett munkájáért díszpolgári címet adományoztak Zsigmond László építésznek, Pataki Béláné orvosnak, valamint Helmeczy László ügyvédnek, a megyei önkormányzat korábbi elnökének. Pro Urbe emlékéremben részesült Istenes Sándor dandártábornok, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság akkori vezetője, Rabóczki László, az Épker Kft. igazgatója. Az időközben elhunyt  Pelikán István építész díját hozzátartozója vette át. Az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája 2001. március 6-án történt Szatmár-Beregben, aznap reggel előbb a Palád-főcsatorna töltésein tört át a Kárpátokból érkező – a csapadékos időjárásból és az olvadó hóból származó – hatalmas vízmennyiség, majd órákkal később a Túr és a Tisza gátjai sem bírták a mederben tartani a folyók vizét.

Czomba Sándor

A tájegység településeire a gátszakadások után száznegyvenmillió köbméternyi víz zúdult, a hatóságok azonnal megkezdték az elöntéssel fenyegetett területeken lévő mintegy húszezer ember kimenekítését. Az áradás nyolc települést öntött el, összesen negyvenkét településen tett kárt, elvonulása után az adatok szerint hétszáztizenhárom lakóházat kellett teljesen újjáépíteni, további 1444 súlyosan megrongálódott házat pedig helyreállítani. A teljes állami kártalanítás lehetőséget nyújtott a lakosoknak eladó, használt lakások megvételére, az állam erre, illetve az újjáépítésekre két ütemben összesen 32,4 milliárd forintot fordított. Az árvíz során a hatóságoknak mindenkit sikerült időben biztonságos helyre menekíteniük. A tákosi ünnepségen  korabeli újságcikkekből összeállított kiállítást, valamint a falu múlt századi életképeit fotókon bemutató tárlatot is megtekinthettek a jelenlévők.