Rétvári BenceSzülessen minél előbb jogerős ítélet, történjen gyors igazságszolgáltatás Biszku Béla ügyében! Ezt szorgalmazták a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek és Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke pénteken egy, a Kúria épülete előtt tartott sajtótájékoztatón.
Rétvári Bence úgy fogalmazott, a KDNP úgy gondolja, az áldozatoknak sohasem lehet kevesebb joga, mint a tetteseknek; az igazságszolgáltatás rendszerének mindig az áldozatok helyzetéből kell kiindulnia. A KDNP alelnöke rámutatott, akik a rendszerváltás óta várják, hogy a tetteseket megnevezzék és igazságérzetükben minden a helyére kerüljön, csalódással vették tudomásul, hogy azt az elkövetőt, aki egyfajta szimbóluma is volt a kommunista rendszernek, másodfokon nem elítélték, hanem új eljárásra utasították az elsőfokú bíróságot. Három év után ugyanott vannak az áldozatok hozzátartozói és az áldozatok, mint ahol 1990-ben voltak, nem történt meg a történelemmel való szembenézés, az igazságtétel a bíróságon – mondta. Azt látták – tette hozzá -, hogy a bírósági döntésnél mintha több szólt volna a tettes jogairól, mint az áldozatokéról. Kiemelte, bíznak benne, hogy az igazságszolgáltatás az áldozatok jogvédelme érdekében minél előbb ítéletet fog hozni, ennek a jogi alapját az elmúlt öt évben megteremtették, az eljárás három évvel ezelőtt így elindulhatott. Rétvári Bence hozzátette, Biszku Béla sem ezelőtt, sem az eljárás alatt elnézést nem kért, nem követte meg azokat a tíz- és százezreket, akiket a kommunista rendszer Magyarországon 1956 előtt, alatt vagy a forradalom után megnyomorított. A bíróságnak kell igazságot szolgáltatni – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, közölve, a jelenlévő szervezetekkel közösen szeretnék kérni, hogy a jog talaján állva minél hamarabb szülessen ítélet ebben az ügyben. Rétvári Bence felolvasta a Recski Szövetség levelét, amelyben többi között azt írták, a recski kényszermunkatábor már elhunyt és még élő valamennyi áldozata nevében soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást, teljes körű igazságtételt és minél előbbi ítéletet szorgalmaznak.
Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, szeretnék, ha az igazságtétel a megfelelő helyre kerülne. Megjegyezte, Magyarország az egyetlen volt kommunista ország, ahol egyetlen egykori pártállami vezetőt sem ítéltek el. Ez nagyon sajátságos fényt vet a magyar igazságszolgáltatásra – összegzett.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének elnöke azt mondta, 1956 előtt több mint másfél millió embert megnyomorítottak, tönkre tettek, Recskre vittek, börtönbe zártak. Közülük sokakat 1956 után újra elítéltek – idézte fel, hozzátéve, Biszku Béla 1957-ben nehezményezte, hogy enyhék a forradalom utáni ítéletek, és kevés a kivégzés. Felháborítónak tartják, hogy 25 évvel rendszerváltoztatás után a magyar bíróságok nem képesek igazságot szolgáltatni deklaráltan háborús bűnösök tekintetében – mondta, hozzátéve, azt kérik, a magyar igazságszolgáltatás ne jogot, hanem igazságot szolgáltasson, soron kívül.
Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége nevében Csigás Zoltán alelnök azt mondta, szomorú, hogy az igazságszolgáltatás ennyi idei húzta az ítéletet, már a rendszerváltáskor meg kellett volna történnie a felelősségre vonásnak. Szintén azt kérte, a törvényszék szolgáltasson minél előbb igazságot. Sántha Gábor elnök szerint kettős mérce van, minél előbb ítéletet várnak, mert Biszku Béla az utolsó emblematikus figura, és nagy szerepe játszott a rengeteg áldozatban. A sajtótájékoztatón részt vett Szatmáry László, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége elnöke is.
A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jei másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Álláspontja szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom embereinek halálos áldozatokat követelő sortüzeiért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.
