Az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják – tette hozzá.
Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése sem, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.
Mint közölték, az Ab hétfői ülésén több indítványozó – köztük a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – kezdeményezésére döntött a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos, 2011. július 13-án hatályba lépett módosító rendelkezésének az alkotmányosságáról és nemzetközi szerződésbe ütközéséről.
Az alkotmányellenesnek, illetőleg nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette – fűzték hozzá. A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Holló András és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Holló András, Kiss László, Lévay Miklós, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára – áll a közleményben.
Lázár János, fotó: Máthé Zoltán/MTI
A Fidesz frakcióvezetője a büntetőeljárási törvény több rendelkezését is megsemmisítő döntésre úgy reagált, hogy sajnálja az Ab álláspontját, ahhoz ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a kormányoldal, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagyok a bíróságok ügyterhei – az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyeztetve -, legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. Az erről szóló módosító indítvány már a parlament asztalán van, és új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályban rögzíteni is fogja a Ház, így az alkotmányos alapelv lesz. “Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a büntetőeljárások gyorsításának legalább ez a része megtörténjen” – mondta, hozzáfűzve, Németországban is gyakorlat, hogy a legfőbb ügyész maga határozza meg, hol emel vádat. Hozzátette, hogy a más passzusokat érintő Ab-döntéseket részletesen elemzik majd “az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából, mert az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon”. “Alkotmányos megoldásra fogunk törekedni az Ab döntését tiszteletben tartva”, várhatóan szintén a tavaszi ülésszakban – jelentette ki, megjegyezve, hogy az eljárások gyorsításáról nem mondanak le.
A KDNP frakcióvezetője szerint működik a jogállam, ezt bizonyítják az Ab hétfői határozatai. Harrach Péter hozzátette: a büntetőeljárási törvényben kifogásolt intézkedések elsődleges célja az ítélkezés felgyorsítása volt, amely a polgárok jogos igénye – hangsúlyozta, példaként a Fővárosi Bíróság túlterheltségét említve.
A Jobbik egyetért az Ab hétfői három megsemmisítő határozatával, de ez “csak csepp a tengerben” – mondta el Novák Előd. A jobbikos politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a tervek szerint januártól megszűnik a kormányzati intézkedések alkotmánybírósági kontrollja, hiszen sem polgárok, sem önkormányzati képviselők, sem frakciók nem kezdeményezhetnek majd eljárást. A Jobbik éppen ezért szeretné, ha legalább a folyamatban lévő ügyeket elbírálná az Ab.
Schiffer András, fotó: Máthé Zoltán/MTI
Az LMP szerint az Ab hétfőn napvilágot látott döntései miatt “egy elég átfogó pofonsorozatot kapott ma Orbán Viktor kormánya” – mondta Schiffer András. Álláspontját részletesen kifejtve külön felhívta a figyelmet a kiemelt büntetőügyekre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, amelyik alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette azt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére megválasztott Handó Tünde “szabadon terelgethet ügyeket egyik bíróságról a másikra”.
Az MSZP keddi sajtótájékoztatóján értékeli az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítő döntéseit. Az Alkotmánybíróság (Ab) döntése visszaigazolja, hogy a büntetőeljárási szabályokkal kapcsolatban jogosak voltak az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződések megsértésével kapcsolatos aggályok – ismertette Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője Baka Andrásnak, az LB elnökének álláspontját hétfőn az MTI-vel.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a jogalkotás során a gyorsaság a minőség rovására ment, ezért csillapodnia kell a jogalkotási láznak. Hozzátette: az Ab döntése inkább megelégedettséggel, mint örömmel tölti el. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy időben jelezték kifogásaikat a jogalkotóknak. Bánáti János nagyobb megfontolást és szakmai konzultációt vár a jogalkotás felelőseitől, különös tekintettel a jövő év első felében megalkotandó büntető- és polgári törvénykönyvre. A kamara elnöke fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a testület 40 tagú elnökségének egyhangú támogatásával fordultak az idén tavasszal az Ab-hoz.
A Legfőbb Ügyészség – mint Horányi Miklós szóvivő közölte – sem most, sem a későbbiekben nem kívánja kommentálni az Alkotmánybíróság döntését.
