Aláírta az államfő az új alaptörvényt

Aláírta az államfő az új alaptörvényt

Schmitt Pál aláírja az új alaptörvényt, fotó: Illyés TiborSchmitt Pál aláírja az új alaptörvényt, fotó: Illyés Tibor/MTISchmitt Pál, köztársasági elnök hétfőn a déli harangszót követően aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét. Az új alkotmány szövegét az ellenzék nem támogatta.

Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn. Az aláírás után, amelyet a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítettek, Cserhalmi György színművész szavalta el felvételről a Szózatot, majd Schmitt Pál ünnepi beszédet mondott. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az új alaptörvény mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak.

„A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól. Fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé, idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is” – mondta az államfő.

Az új alaptörvény aláírása

Az új alaptörvény aláírása

Az aláírás után köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja.

Egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk.

“Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is. Az alaptörvénnyel, a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra.” – mondta.

A Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszönti Magyarország új alaptörvényének aláírását a Sándor-palota erkélyén.

A Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszönti Magyarország új alaptörvényének aláírását a Sándor-palota erkélyén.

Az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. Hogy a válasz kivétel nélkül igen legyen, ahhoz minden egyes ember munkájára szükség lesz. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is.

Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, mindenki számít, együtt vagyunk erősek. “Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

 A törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk. “Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” – zárta szavait Schmitt Pál. A televíziós közvetítés a Himnusz hangjaival ért véget.

Mesterházy Attila

Mesterházy Attila

Mesterházy Attila, MSZP elnök-frakcióvezetője az új alkotmányról úgy fogalmazott, hogy sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. “Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért”.

Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésük, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását. Nem üzengetésre, hanem párbeszédre, nem kizárásra, hanem együttműködésre, nem önjelölt vezetőkre, hanem partnerekre van szükség.

Novák Előd, jobbikos

Novák Előd

A Jobbikos Novák Előd úgy véli, hogy az új alaptörvénnyel csöbörből vödörbe esett az ország, hiszen a rákosista alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül. A jelenlegi kormány leszavazta a Jobbik összes módosító indítványát, ami Novák Előd szerint a valódi rendszerváltásra, radikális változásra irányult volna. A jogfolytonosság helyreállításán kívül leszavazták a magyar föld és ivóvízkincs magyar kézben tartását, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát és a mentelmi jog megszüntetését is.

Kapcsolódó cikkek