A gazdaság talpraállítása a célja. Bemutatták az Új Széchenyi Tervet

A gazdaság talpraállítása a célja. Bemutatták az Új Széchenyi Tervet

eee

Az Új Széchenyi Tervet Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mutatta be vállalkozóknak és a sajtó képviselőinek. A fórumon a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországot ésszerűen újjá kell szervezni, a gazdaságpolitika középpontjába a munkát kell állítani. Mint mondta, nem lehet elbújni a munka elől, és helyette szociális juttatásokat remélni.

Az Új Széchenyi Terv célja az, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtésében segítsen – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar embert megöli a tétlenség, és minél kevesebben dolgoznak az országban, annál rosszabb lesz élni Magyarországon, mert a hangulat is egyre rosszabb lesz. Hozzátette, Magyarországon jelenleg a munkára képes embereknek csak az 55 százaléka dolgozik, míg az EU-ban 65 százalék.

Orbán Viktor szerint ez nem maradhat így. Először el kell érni az EU-átlagot, majd meg kell haladni. A jövőben “nekünk kell Európában a legmagasabb foglalkoztatást bemutatni”.

A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország kétségkívül nem költhet annyit, mint amennyit költ. Vannak célok, amelyekre nem költhet, mert azok nem igazolhatók, vagy mert pazarlóak, és vannak bevételek, amelyeket nem szed be, pedig be kellene, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken pedig a bevételeket növelni.   

Hangsúlyozta, ez nem megszorítás, hanem újjászervezés, a kormány politikájának középpontjában ezért Magyarország ésszerű újjászervezése áll. Ez fogja magával hozni a kiadások csökkentését és a bevételek növekedését. Ez fogja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, ez tartja majd 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, és teszi lehetővé az államadósság csökkentését.

“Ha komolyan gondoljuk az ország átszervezését, a konfliktusokat vállalni kell” – hangsúlyozta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Új Széchenyi Terv nem a harcokról, hanem a barátságosságról, az emberiességről, az együttműködésről, a reményekről és a közös lehetőségekről szól, a kormányzás “barátságos arcát” mutatja.

Matolcsy György hangsúlyozta, az új terv a magyar gazdaságpolitika kiemelt céljait segíti. A gazdasági növekedés ütemének növelését, az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a foglalkoztatás jelentős bővítését.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, Magyarországnak egyszerre kell csökkentenie az államadósság GDP-hez mért szintjét és az ország külső adósságát. Növelni kell a beruházásokat, főleg a termelő beruházásokat. Megerősítette a miniszterelnök szavait abban, hogy a kormány 2010 és 2020 között 1 millió új munkahelyet akar létrehozni.

rrr

Matolcsy György szerint az Új Széchenyi Terv 2011 és 2014 között 7.000 milliárd forint forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházási rátát, ami ezzel 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter rámutatott, így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy megújul a fejlesztéspolitika, amely mögött nemcsak uniós, hanem hazai és nemzetközi fejlesztési források is lesznek.

A fejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy a szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint. Az Új Széchenyi Tervben 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát juttatják a gazdaságba hét prioritás alapján.

Az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos bejelentéseket a munkaadói szervezetek pozitívan értékelték, mert úgy látják, a tervvel nagyobb mozgástérhez jutnak majd a magyar tulajdonú kis és középvállalkozások.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-nek azt mondta, a gazdaságban ennek a tervnek rövid időn belül pozitív hatásai lesznek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint is üdvözlendő, hogy végre van “forgatókönyv, egy menetrend”, amely mentén el lehet indulni. 

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke azt hangsúlyozta, hogy a terv azért fontos, mert az elmúlt évek alatta belső piac visszaszorult a konvergencia program miatt, miközben a magyar vállalkozások 99 százalékát jelentő kis- és közepes vállalkozások (kkv) döntő többsége a belső piacra dolgozik. Szerinte reális, hogy az Új Széchenyi Terv munkahelyteremtő lesz.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke pedig úgy véli, az új terv legfontosabb eleme, hogy prioritásként jelöli meg a foglalkoztatás és a munkahelyek megtartását és a fejlesztés ösztönzését.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője helyesnek tartotta az irányt, de a hiányolta a konkrétumokat a kormányzati bejelentésekből.

Kapcsolódó cikkek