Nõ egy síremlék elõtt a közelgõ mindenszentek ünnepe és halottak napja elõtt a Debreceni Köztemetõben 2019. október 31-én, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Erősödött a temetőkultusz

Erősödött a temetőkultusz

Halottkultusz mindig is volt, de a temetőkultusz az elmúlt évtizedekben erősödött meg jelentősen, és a kereskedelem is hozzájárult ahhoz, hogy a sírok feldíszítése ennyire általánossá vált. Ezt mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában.

Mint mondta, a hagyomány szerint halottak napján hazalátogatnak a holtak, ezért az asztalra kenyeret, sót, vizet tettek és kivilágítottak, hogy a halott körül tudjon nézni. Ugyanakkor a temetőknél a koldulóknak kenyeret adtak azért, hogy imádkozzanak, hogy a halottak ne jöjjenek onnan ki.

“Ezek a halottkultuszhoz köthető szokások ősiek, a kereszténység előtti időkből származnak”

– mondta.

Angyalt ábrázoló szobor egy síremléknél a közelgõ mindenszentek ünnepe és halottak napja elõtt a Debreceni Köztemetõben 2019. október 31-én, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Tátrai Zsuzsanna szerint a mécses gyújtás nem annyira régi hagyomány, és a kereskedelem is hozzájárult ahhoz, hogy a sírok feldíszítésével együtt népszerűvé vált.

Elmondása szerint a szokások szerint a halottakról karácsonykor és húsvétkor is megemlékeztek és különös, hogy halottak napja pont kisfarsang időszakában van, amely a mulatságokról szól.

“Ilyenkor azonban van két nap, amely megálljt parancsol és figyelmezteti az embert, hogy az élete véges”

– mondta.

Kapcsolódó cikkek