Ternyák Csaba elmondta, reprint kiadást Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény egykori igazgatója kezdeményezte, hogy minél pontosabb képet kapjon a közvélemény a városban egykor működő katolikus plébániai iskoláról, ahol olyan világlátott emberek oktattak, mint például Kisvárdai János, aki a krakkói egyetemről érkezett Patakra.
A mátészalkai születésű Szalkai László az ő diákjaként tanult Sárospatakon, később egri püspök, majd esztergomi érsek lett.
Szalkai László nem menekült el a hazája iránti kötelesség teljesítése elől sem – emlékeztetett -, hiszen a mohácsi csatában esett el több érsek- és püspöktársával együtt. Kiemelte, a hasonmás kiadvánnyal egy minden tekintetben példát mutató ember előtt tiszteleg az utókor, akire a sárospatakiak is büszkék lehetnek.
A kiadványt nyomda alá rendező Sarbak Gábor elmondta,
Szalkai László Sárospatakon kapta meg azt a felkészültséget, amellyel aztán nagy karriert tudott befutni.
“A Krakkóból érkező Kisvárdai Jánostól akkoriban frissnek, korszerűnek számító ismeretekhez jutott. Patakon a plébániai iskolában nem papnak készültek a fiatalok, Szalkai később válthatott át arra az életpályára, amely egészen az esztergomi érsekségig juttatta”
– mondta a szakember. Hozzátette, hogy a hasonmás kiadás által megelevenített formában a Szalkai-kódex sohasem volt Sárospatakon. Az akkori ismereteket füzetekben jegyezték le a diákok, azokhoz fűztek fülszövegben magyarázatokat, amelyekben Szalkai esetében magyar szavak is találhatók, ami a 15. század végén ritkaságnak számított.
“Ezeket a füzeteket köttette be később, ez lett a Szalkai-kódex”
– ismertette Sarbak Gábor.
A hasonmás kiadás – még tavasszal – a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény és az Esztergomi Főegyházmegye összefogásával jelent meg, ami az előadó szerint azért is fontos, mert a füzeteket Sárospatakon írta tele Szalkai László, az eredeti kódexet pedig az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik.