Tausz Ádám főszervező a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tíz napja épülő standokon mintegy 50 ember dolgozott és 70 tonna faanyagot használtak fel az építéshez. Mint mondta, arra törekedtek, hogy a kortárs mellett több klasszikus galéria is részt vegyen a vásáron sokrétű kínálattal.

Idén szélesebb műtárgyanyaggal készültek: a képzőművészeti alkotások mellett antik könyvek, ékszerek és bútorok is szerepelnek a vásáron, és az 1300-as évekből is lehet majd találni régiséget.

Tausz Gábor szerint az Art and Antique lenyomatot ad arról, hogy hol tart ma a magyar műtárgypiac. Nemes Péter, a Nemes Galéria tulajdonosa felidézte: a 30 éves múltra visszatekintő Art and Antique vásár”együtt nőtt fel az újkori magyar műtárgykereskedelemmel”, ezáltal mindig meghatározó szerepet jutott neki.

Ismertetése szerint a vásár állandó látogatói között vannak gyűjtők és kereskedők, művészettörténészek és muzeológusok, valamint a műkedvelő közönség.

Az elmúlt évekhez képest az idei eseményen az egyik legsokrétűbb és legszínesebb válogatással találkozhat a közönség. Nemes Péter ezt azzal indokolta, hogy egyre nagyobb a verseny a galériák és a piac szereplői között.

“Egy-egy tárgy megszerzésére irányuló verseny elősegíti, hogy évről-évre egyre színvonalasabb anyagot mutathatunk be”

– mondta.

A sajtótájékoztatón a kiállítók képviselői egy-egy különleges tárgyat ismertettek választékukból. Moró Lajos, a Falk Miksa utcában működő Moró Antik tulajdonosa elmondta: standjukon kiállítják Vécsey Károly honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú huszárszablyáját. Ismertetése szerint Vécsey Károly kivégzése után a szablyára a család vigyázott, majd a szabadságharc leverésének 150. évfordulójára szervezett kiállításra a Hadtörténeti Múzeumnak adták kölcsön. Majd – lappangás után – másfél hónapja került elő újra a fegyver – mondta Moró Lajos.

Márffy György, a Központi Antikvárium vezetője elmondta: idén is több mint 100 antik könyvvel, kézirattal, térképpel vesznek részt a vásáron. Standjuknál a 13. századtól József Attiláig, dedikált könyvek, ősnyomtatványok és régi magyar nyomtatványok közül válogathatnak a látogatók.

Az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején keletkezett latin nyelvű imádságos könyvre is felhívta a figyelmet, amely a szentek életét sorolja fel és mutatja be a napi imádságokat. A pergamenre kézzel írt kódex elejéhez és végéhez a 15. században kiegészítéseket illesztettek- tette hozzá. Márffy György szerint magyar szempontból külön figyelmet érdemel, hogy az imádságos könyvben a szentek sorában helyet kapott a fiatalon elhunyt Árpád-házi Szent Erzsébet is.