Az X generáció kifejezésének kalandos története a magyar származású, világhírű fényképésznél, Robert Capa-nál kezdődött el, ő használta először az 1950-es évek elején a második világháború után született nemzedékre. Később Jane Deverson írja le ezt a – Charles Hamblettól származó – terminust egy fiatalokról szóló tanulmányában 1964-ben, majd 1989-ben tévesen Billy Idol-nak tulajdonították az X generáció kifejezést, aki ezzel a névvel alapította meg zenekarát.

 A szociológiában is használatos X generáció fogalma azt a nemzedéket jelöli, akik 1960 és 1980 között születtek és a fogyasztói társadalom valamint a hidegháború paradoxonjai között szocializálódtak, életüket beárnyékolja a társadalomban kivívott rang, státusz, és pénz megszerzése, azaz az igazi „juppilét” kiteljesedése.

Coupland az amerikai posztmodern irodalom egyik kultikus szerzője szerint ők alkotják az új emberek csoportját. A regény pontos leírást nyújt az X generáció ideológiájáról, mindennapjairól, életérzéséről. Három fiatal főhős történetei, anekdotái mellett, Coupland posztindusztriális társadalmat ábrázoló definíciókkal, valamint a szemléletet hűen ábrázoló jeligék segítségével adja át az X generáció legapróbb részleteire is kitérő leírását. 

Míg a definíciók a társadalmat, addig a mottók szubjektumot célozzák:

„A VÁSÁRLÁS NEM KREATÍV”

„NEM VAGYOK CÉLPIAC”

„HAGYD OTT AZ ÁLLÁSOD”

„HARMINCÉVESEN HALOTT VAGY, HETVENÉVESEN ELTEMETNEK”

„LÉPJ BE A HIPERTÉRBE”

„NE EDD MAGAD”

„VÁSÁROLT ÉLMÉNY NEM SZÁMÍT”

„VÁLTS SZÍNT”

„LÉPJ KI A TESTEDBŐL”

„VÁLTOZZ”

Ritkábban fordulnak elő a regényben, de teljesen más hatást gerjesztenek azok a nagybetűs, leginkább reklámszlogenekre emlékeztető szövegek, melyek fekete keretben jelennek meg:

Szimuláld magad.

A könyv három ember életének újrakezdéséről, újraértelmezéséről számol be, akik a sivatag szélén kaliforniai Palm Springsbe menekültek, mert meg akartak szabadulni régi kényszereiktől, a vásárlással összetévesztett kreativitástól, a dilibogyók szedésétől, a doriangrayezéstől – „Makacs ellenállás azzal szemben, hogy a test az öregedés jeleit mutassa. – a plázák és a pénzért megvásárolható státuszszimbólumok világától. Szakítva régi életformájukkal, a sivatagban próbálnak ismét önmagukra találni, történetmeséléssel töltve idejük nagy részét. Képzelt és valós világokban identifikálódnak képzelt vagy valós énjükhöz.

A könyv megjelenése után vált híressé az X generáció definíciója, mely terminus egyre többet szerepelt a tudományos diskurzusokban, de mozgalmak, szubkultúrák is kitűzték zászlójukra. Rengetegen azonosultak a X generáció leírásával. Az identifikáció folyamata világszerte érzékelhető volt. Az imaginárius rendszerből kilépve mind a mai napig hivatkoznak az X generáció definíciójára, a fogyasztói társadalomból, az értelmetlen munkából, az erőszakos reklámok áradatából, a marketingből, a globalizmusból, a szépség és a fiatalságkultuszból, nemcsak Andynek, Dagnek, és Claire-nek lett elege. Az amerikai posztmodern regényirodalom három főhősének problémáit magáénak érezte egy új generáció.

Andy, Dag és Claire az X generáció főhősei Sas István találó definíciójával élve vásárlási anorexiában[1] szenvednek azaz „A mentálisan feldolgozhatatlan kínálat-, és ajánlati dömping hatására a labilisabb személyiség feladja a döntést” és mindenfajta vásárlás elől bezárkózik. Kerüli a boltokat, bevásárlóközpontokat és mindenféle reklámot a percepció szintjén kikerüli.” Egykoron a fogyasztói társadalom hűséges tagjai voltak. Andy marketingesként sikeres reklámprojekteket készített, mint egy irányító szerepben feltűnve a fogyasztói társadalom piramisának legmagasabb pontján. Az X generáció főhősei egykor a fogyasztói társadalom főhősei voltak: a tökéletes vásárlók, akik azonosultak a reklámok által vetített mintákkal, egészen addig, amíg észre nem vették életük értelmét fenyegető identifikációs problémájukat.

Elmenekülnek régi életükből – mindhárman ott hagyják régi állásukat idióta főnökeikkel egyetemben – hogy Palm Springsben a sivatag szélén a sajátjukat visszakapják, ott ahol az egyén, a szubjektum újra tudja magát definiálni, erőszakos reklámok és marketing nélkül. Ezen folyamatok együttesei alkotnak olyan új rendszereket, melyek úgy rombolják le a régi konvenciókat, hogy nem teremtenek új viszonyrendszereket, csak viszonylagossá teszik a régi szabályokat. Így válnak feltételessé a régi normák.