Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását.

“Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra”

– jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a kezdeményezésből “születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd az Európai Unió.

Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el.

Biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor olyan jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a menekültválság, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború.

Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, “a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében” és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.

Magyarország, kilenc másik ország társaságában, 2004. május 1-jén lett tagja az EU-nak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a sok elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren. A Lisszaboni Szerződés mondja ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból. Erre az EU történetében először négy éve került sor – az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után 2020. január 31-én éjfélkor távozott az így 27 tagúra csökkent EU-ból, és a 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnt a brit tagság.

Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, 2000 óta használatos az EU jelmondata is: “Egyesülve a sokféleségben”.

Az ünnep alkalmából az uniós intézmények idén is több online és helyszíni eseményre invitálják az érdeklődőket, április 27. és május 9. között az uniós polgárok megtekinthetik a brüsszeli, luxembourgi és strasbourgi intézményeket. Az idei események az alig egy hónap múlva, június 6. és 9. között tartandó európai parlamenti választásokhoz is kapcsolódnak. A hagyományos Európa-napi fesztivált május 12-én rendezik meg Budapesten, a Szabadság téren. Megtartják a szokásos futóversenyt is: a táv idén – Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából – 20 kilométer, amelyet egyéniben és váltóban is teljesíthetnek a résztvevők.

A szervezők az útvonal mentén 20 jelentős, európai uniós támogatásból megvalósult sikeres fejlesztést mutatnak be a 19 vármegyéből és Budapestről.

Az ünnepi programok között kulturális események, családi és gyermekműsorok, kreatív foglalkozások, interaktív játékok is lesznek. A főváros május 1. és 5. között a Hello Európa! fesztivál keretében összművészeti programokkal ünnepelte az EU-csatlakozás 20. évfordulóját, amelyhez a május 12-ig zajló 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál programjai is kapcsolódnak.