Kaja Kallas az Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával, Dél-Koreával, Svájccal, Új-Zélanddal és Norvégiával közös közleményében “a legszigorúbb mértékben” bírálta a Min Aung Hlaing tábornok vezette junta civilek elleni, fokozódó erőszakcselekményeit, beleértve az emberi jogi jogsértéseket, a szexuális erőszakot, illetve az etnikai és vallási alapú üldöztetéseket.
A közleményben kiemelte továbbá, hogy a hadsereg – civil áldozatokkal járó – légicsapásainak száma, amelyek iskolákat, piacokat, vallási helyeket és egészségügyi intézményeket is tönkretettek, 2021. óta csaknem huszonötszörösre nőttek, azaz a katonaság naponta átlag három légicsapást hajt végre.
“A csapások számának növekedése olyan területeken, ahol nincsenek harcok, egyértelmű eszkalációt jelent”
– figyelmeztetett.
“Ez az irány nem fenntartható sem Mianmar, sem a térség számára, a mianmari katonai rezsimnek azonnal változtatnia kell”
– szögezte le Kallas, aki egyúttal a politikai foglyok szabadon bocsátására és a humanitárius segélyek beengedésére szólított fel, majd hozzátette, hogy a délkelet-ázsiai ország békés, demokratikus átmenetéhez elengedhetetlen, hogy az összes szemben álló felet tárgyalóasztalhoz ültessék. Hangsúlyozta továbbá a a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) központi szerepét a remélt békemegbeszélésekben, illetve az ASEAN-országok és a mianmari tábornokok által elfogadott ötpontos béketerv fontosságát is kiemelte.
Síkra szállt emellett az atrocitások elkövetőinek felelősségre vonásáért, hangsúlyozva: az emberi jogokat minden módon védeni kell, az erőszakot és bántalmazásokat pedig meg kell akadályozni.
Mianmarban 2021 elején vette át puccsal a hadsereg a hatalmat, és nem sokkal később szükségállapotot vezetett be. Az országban szinte azonnal polgári engedetlenségi mozgalom alakult ki, a katonai vezetés helyzetét pedig tovább nehezíti, hogy a vele szemben álló és egyre szervezettebb, a különböző etnikai kisebbségekből verbuválódott fegyveres csoportok harci sikereket tudtak elérni.
Az ENSZ becslései szerint a puccs óta körülbelül hatezer civilt öltek meg, és több mint 3,5 millió belső menekültről is tudni. A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) nevű mianmari jogvédő szervezet adatai szerint a hadsereg több mint 21 ezer embert tart fogva.
A junta pénteken újabb hat hónappal meghosszabbította a puccs után bevezetett és azóta érvényben lévő szükségállapotot, indoklása szerint az idén novemberben tartandó választásokra való felkészülés és az ország stabilitásának biztosítása érdekében.
