fotó: pixabay.com

Mi lesz veled Albánia és Észak-Macedónia?

Mi lesz veled Albánia és Észak-Macedónia?

"Súlyos hiba", hogy az Európai Unió tagállamainak nem sikerült egységes álláspontra jutniuk Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról. Ezt jelentették ki az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön tartott vita keretében kedden.

A képviselők az európai állam- és kormányfők október 17-18-i csúcstalálkozójának eredményeit értékelték Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének részvételével.

Az Európai Tanács múlt heti ülésén az uniós vezetők nem szavazták meg Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásának megindítását.

A nyugat-balkáni bővítésről szóló vitán a felszólalók legtöbbje bírálta, hogy az Európai Unió tagállamai túlnyomó többségének támogatása ellenére az Európai Tanácsnak nem sikerült egyhangú döntést hoznia a csatlakozási tárgyalásokat illetően. Aggodalmukat fejezték ki a tárgyalások megkezdésének elodázása miatt, amely véleményük szerint veszélyeztetheti a régió stabilitását és teret enged más országok befolyásszerzési törekvéseinek a térségben.

Donald Tusk az unió “bővítéséről szóló nehéz tanácsi vitát” említve kijelentette, hiba volt az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztása.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében szintén súlyos hibának nevezte a csatlakozási tárgyalások elhalasztását. Győri Enikő, a Fidesz-KDNP EP-képviselője a vitán felszólalásában kifejtette, az egyes tagállami vezetőkből hiányzott a bátorság, a bölcsesség és a hosszú távon gondolkodás képessége, amelynek súlyos következményei lesznek az EU stabilitására és biztonságára.

A néppárti képviselő emlékeztette az uniós parlamentet a visegrádi négyek kormányfőinek álláspontjára, amely szerint a csatlakozási tárgyalások megindításának elmaradása az EU hitelességét kérdőjelezi meg a régióban.
Deli Andor fideszes EP-képviselő közleményében arról tájékoztatott, hogy az Európai Parlament a Montenegróval kapcsolatos éves országjelentésének néppárti felelősévé választotta.

“Európa jövője és biztonsága szempontjából rendkívül fontos, hogy mi történik a Balkánon. A bővítés gyorsítása ezért elengedhetetlen”

– hívta fel a figyelmet a vajdasági politikus.

Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta, támogatni kell a bővítést, amennyiben egy állam gazdaságilag és intézményi garanciákat tekintve megfelelően felkészült arra, valamint biztosítja, hogy a jogállamiságot tovább tudja építeni.

Reményét fejezte ki, hogy az uniós tagországok átgondolják a döntést és zöld jelzést adnak az albán és az észak-macedón csatlakozási tárgyalásoknak. Elmondta ugyanakkor, hogy a DK EP-s képviselőcsoportja nem támogatja a bővítést Törökország esetében egyebek mellett azért, mert ott a csatlakozás semmilyen feltételének teljesülése nem látható, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök személye nem ad garanciát az állam európai kultúra melletti és demokratikus elkötelezettségére.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bővítése, az európai közösség és szövetség megerősítése – különösen a Brexit után – elengedhetetlen lesz, de erre csak megfelelő és megfontolt előkészület, valamint az európai értékek maradéktalan megkövetelése után kerülhet sor bármely jelentkező esetében.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője az MTI-nek telefonon nyilatkozva kijelentette, a csatlakozási tárgyalások elmaradása mindkét érintett ország esetében rossz üzenet. Azok sokat tettek a folyamat megindításáért, az Európai Unió azonban úgy döntött, “becsapja az orruk előtt az ajtót és hátat fordít nekik”.

Arra emlékeztetett, az érintett országokra stabilizáló hatással van a tárgyalások megkezdése. Annak elodázása azonban akár belső politikai válsággal fenyegethet, geopolitikai szempontból pedig lehetőséget enged befolyásuk növelésére olyan országoknak, amelyek “versengenek a balkáni országok figyelméért” – tette hozzá a képviselő.