A kancellár az online tanácskozáson elmondott hozzászólásában kiemelte, hogy az ő kezdeményezésére elindult PCD kezdete, 2010 óta világszerte közmegegyezéssé vált, hogy az éghajlatvédelmi törekvések célja az úgynevezett klímasemlegesség, vagyis az, hogy nettó nulla legyen az emberiség  szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása.

“Ehhez nemzeti szintű erőfeszítések és nemzetközi összefogás és szolidaritás kell”

– mondta.

Hazája törekvéseiről elmondta, hogy kormány a  napokban véglegesíti az első – 2019-es – német klímavédelmi törvény módosítását, miszerint 55 helyett 65 százalékkal kell csökkenteni Németország üvegházgáz-kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest, és nem 2050-re, hanem 2045-re kell elérni a klímasemelgességet. A nemzeti szintű kibocsátás-csökkentési vállalásokkal kapcsolatban megjegyezte: hasznos lenne összehangolni a vállalások számítási alapját, mert a bázisévek és a célévek különbözősége miatt “nagy az összevisszaság, és csak egy átváltási táblázattal lehet kiigazodni”.

A nemzetközi összefogásról szólva hangsúlyozta, hogy többet kell tenni a kevésbé fejlett országoknak 2025-ig ígért évente 100 milliárd dolláros támogatás  biztosításáért, és a COP26-on tárgyalni kell a 2025 után alkalmazandó új támogatási mechanizmusról.

Mint mondta, Németország a legutóbbi, 2019-es adatok szerint közpénzből és magángazdasági forrásokból egy év alatt mintegy 7,2 milliárd euró értékű támogatással és beruházással segítette a kevésbé fejlett országok törekvéseit üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére és az alkalamzkodásra a változó éghajlathoz, ami méltányos hozzájárulás hazájától. Aláhúzta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás beárazása és a kibocsátási jogok kereskedelme a német és az európai uniós tapasztalatok alapján igen hatékony irányító, ösztönző eszköz a klímasemlegességhez vezető úton, és “nagyon kívánatos”, hogy fokozatosan globális szinten is kialakuljon.

“Ebben a rendszerben egyre nagyobb teret kell engedni a piac szabályozó erejének, és ki kell terjeszteni minél több területre, például a közlekedésre és a lakások fűtésére”

– mondta.

Angela Merkel követendő példaként ajánlotta a német megoldást, amelyet ugyancsak a 2019-ben elfogadott klímavédelmi törvénnyel vezettek be. Az idén induló rendszerben kezdetben tonnánként 10 euróba (3650 forint) kerül a kibocsátási jog, majd fokozatosan drágul, 2025-ig 35 euróra. Utána a piaci viszonyok határozzák majd meg az árat, és az állam csak egy felső korlátot – tonnánként 60 euró – jelöl ki.

A német rendszerben a fűtő- és üzemanyagokat – benzin, dízel, fűtőolaj, földgáz – forgalmazó vállalkozások jutnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz.

A fűtő- és üzemanyagok fogyasztói ára így emelkedik majd, amit egy sor intézkedéssel igyekeznek ellensúlyozni. Például a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre. A klímabarát magatartás ösztönzésének fő eszköze az adórendszer. Így például az új szabályok szerint a lakások energiafelhasználást mérséklő beruházások költsége részben – legfeljebb 40 000 euróig – leírható a személyi jövedelemadó (szja) alapjából, az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében pedig a korábbi 17 százalékról 9 százalékra csökkentették a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést.

Angela Merkel – aki politikai pályafutásának egyik korai szakaszában, 1994-től 1998-ig szövetségi környezetvédelmi miniszter volt – a 2009-es koppenhágai ENSZ-klímakonferencia (COP15) kudarca után kezdeményezte a PCD elindítását.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) titkárságának székhelye, a németországi Bonn mellett fekvő Petersbergről elnevezett tanácskozássorozat mindenkori célja megalapozni az UNFCCC végrehajtásáról szóló éves konferencia sikerét. A COP15-ön az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló 1997-es – Angela Merkel miniszteri tevékenysége idején elfogadott – kiotói egyezményt felváltó új megállapodást próbálták kidolgozni az UNFCCC-hez csatlakozott országok képviselői. Ez a törekvés végül csak 2015-ben, a párizsi klímakonferencián (COP21) vezetett eredményre.