Li jelezte azt is, hogy a központi kormány döntési jogait a jövőben nagyobb arányban igyekszik majd az alsóbb, tartományi szintekre utalni. A problémák között megemlítette, hogy egyes vállalatok és ágazatok nehézségei miatt tavaly jelentősen megnőtt a nem teljesítő hitelállomány. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok tőkemegfelelési mutatója meghaladta a 13 százalékot. A fedezettségi mutató 180 százalék feletti, vagyis a kormány által meghatározott 150 százaléknál magasabban volt. A vállalati adósságráta magas volta nem újszerű probléma Kínában – jegyezte meg a miniszterelnök, de hozzátette, rendelkeznek olyan piaci alapú eszközökkel, amely lehetővé teszi ennek leszorítását. Li itt arra az elképzelésre utalt, amely lehetőséget teremtene a tartozások részvényekre váltására.
A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Peking a jelenlegi helyzetében jó eséllyel képes a pénzügyi kockázatokat hatástalanítani, ugyanakkor az akut problémákkal küzdő kínai gazdaság nem tudja függetleníteni magát a világgazdaság nehézkes kiútkeresésétől. A kormányfő meggyőződésének adott hangot, hogy a túltermelési kapacitásait leépítő iparágakat, így például a szénbányászatot, az acélipart és a petrolkémiai ágazatot érintő bezárásokkal járó elbocsátások nem fognak tömeges munkanélküliséghez vezetni.
Rámutatott, hogy tavaly 1 millió embert kellett hasonló okokból máshol elhelyezni, és a tapasztalatok bíztatóak. Hozzátette, a kormány 100 milliárd jüanos (15,3 milliárd dollár) alapot képzett az így előálló helyzet kezelésére. Miközben elvárják a helyi kormányzatok aktív szerepvállalását, az összeg növelhető – jegyezte meg. Hozzátette: tavaly 13 millió új városi munkahelyet teremtettek, és az idei év első két hónapjában a szolgáltató ipar 8,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban. A gazdasági fejlődést hátráltató tényezők közepette Kína növekedése lassabb ütemre váltott, de az alapok szilárdak, és amíg a kormány folytatja a reformok végrehajtását, a gazdaságot nem veszélyezteti “kemény landolás” – hangoztatta a miniszterelnök. Megjegyezte, hogy a gazdasági növekedés hagyományos eszközeinek, az iparosításnak és az urbanizációnak továbbra is fontos szerepet szánnak.
Az ülésszak utolsó napján kilenc dokumentumot fogadott el a kínai parlament, köztük a 2020-ig tartó gazdasági és társadalmi fejlesztés 13. ötéves tervének céljait. Eszerint a következő öt évben éves átlagban 6,5 százalékkal bővül a gazdaság, az évtized végére pedig megduplázzák a bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó személyes jövedelmek 2010. évi értékét.
A kutatásra és fejlesztésre a GDP 2,5 százalékát szánják ebben az időszakban, és az egész országban elérhetővé válik a szélessávú internet. Az egységnyi GDP előállításához szükséges energiát 15 százalékkal mérsékelik, a károsanyag-kibocsátást pedig 18 százalékkal csökkentik. A következő öt évben a városi lakosság arányát a teljes népességen belül 60 százalékra kívánják növelni. A kínai gazdaság 2015-ben 6,9 százalékkal bővült, ezzel az elmúlt évtizedek legalacsonyabb növekedését produkálta. A kínai kormány a korábban elsősorban az export és beruházások által vezérelt növekedés helyett a szolgáltatóiparra és a fogyasztásra igyekszik a hangsúlyt áthelyezni.