Először ünnepelték meg a függetlenség visszanyerését Japánban

Először ünnepelték meg a függetlenség visszanyerését Japánban

JapánElső alkalommal emlékeztek meg az ország szuverenitásának 1952-es helyreállításáról Japánban vasárnap, az eseményt a déli Okinava prefektúrában tüntetések kísérték.

Abe Sindzó miniszterelnök a tokiói állami ceremónián mondott beszédében közölte: az ünnepnap bevezetésétől azt reméli, hogy az erősíteni fogja a japán emberek kitartását és jövőbe vetett hitét az 1952 óta megtett előrelépésekre való emlékezés által. Abe azt is hozzátette a császári pár, 390 parlamenti képviselő és a prefektúrák vezetőinek részvételével zajlott ünnepélyen: generációjának felelőssége, hogy “Japánt erősebbé tegye, és egy olyan országot teremtsen, amelyre világszerte számíthatnak az emberek”.

Japán a második világháborút követően az Egyesült Államok megszállása alá került, szuverenitását a San Franciscó-i békeszerződés 1952. április 28-i életbe lépésével nyerte vissza. Egyes megfigyelők szerint az esemény évfordulójának ünnepnappá tételével a nacionalistának tartott Abe a japán patriotizmus felélesztésére törekszik. A kormányfő reményei szerint a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával a békealkotmány módosításához és egyéb politikai céljai eléréséhez is támogatást nyerhet. Ugyanakkor a Japán nagyságát hangoztató retorika elemzők szerint külföldön visszatetszést kelthet, különösen azt követően, hogy a hét folyamán Kína és Dél-Korea is heves tiltakozásának adott hangot, amiért Abe három minisztere és a parlament 168 képviselője is ellátogatott a japán háborús halottaknak, köztük 14 háborús főbűnösnek emléket állító Jaszukuni-szentélybe.

A tokiói ünnepéllyel egy időben a déli Okinava prefektúrában tüntetést tartottak a megemlékezés ellen. A prefektúra a békeszerződés értelmében 1972-ig amerikai megszállás alatt maradt, ezért a helyiek szerint április 28. “Okinava megalázásának napja”. A mind mai napig mintegy 25 ezer amerikai katonának otthon adó szigeten mély viszály jellemzi az amerikai erők és a lakosság kapcsolatát. A megemlékezést az ellenzék is bírálta a császári pár jelenléte miatt, azzal érvelve, hogy az alkotmány értelmében az uralkodó a nemzet egységének megtestesítője, ezért nem lenne szabad részt vennie egy, a társadalmat megosztó ünnepélyen.

Kapcsolódó cikkek