Amadou Haya Sanogo százados, a március 22-i államcsíny vezetője a sajtó előtt fölolvasta azt a közös nyilatkozatot, amelyről a puccsisták és a Malival szomszédos országok állapodtak meg péntek éjjel. E szerint az ország alkotmányának megfelelően a puccsisták átadják a hatalmat a parlament elnökének, aki a választásokig ellátja az államfő feladatait. A parlamenti elnök, Dioncounda Traoré a puccs éjszakáján külföldre menekült, de állítólag már szombaton visszatér Maliba.

A Malival szomszédos országok hírek szerint amnesztiát ígértek az államcsínyben résztvevőknek. Közölték azt is, hogy megszüntetik a Mali ellen a héten bevezetett szankciókat, többek között újra megnyitják a határokat. A szankciók egyik következményeként a főváros, Bamako nagy részén már csak napi 12 órán át volt áram. Az alkotmányos rend helyreállítását azért is tartja fontosnak a nemzetközi közösség, mert az államcsíny óta eltelt két hétben Mali északi részét szinte teljesen az ellenőrzésük alá vonták a nomád tuareg lázadók, az Azavad Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) és a vele szövetséges radikális iszlamisták. A lázadók e két csoportja között azonban feszült a viszony. Míg az MNLA független szekuláris államot szeretne, a radikálisok a szigorú iszlám jogrenden, a saríán alapuló államot hoznának létre. A térség két jelentős központja, Gao és Timbuktu közül ez utóbbiban az iszlamisták kerekedtek fölül, és bejelentették, hogy bevezették a saríát.

A lázadók pénteken kikiáltották az északi országrész függetlenségét. Az egyoldalú nyilatkozatot élesen elítélte az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Malival szomszédos államok. A nyugat-afrikai államok gazdasági közössége (ECOWAS) azzal fenyegetőzött, hogy akár erőszakkal is helyreállítja Mali területi integritását. A regionális szervezet csütörtökön engedélyezte, hogy kétezer fős katonai kontingenst vezényeljenek Mali északi részébe. A területre hírek szerint folyamatosan érkeznek a radikális iszlamista fegyveresek. Egyesek szerint tartani lehet attól, hogy a vidék menedékhely lesz a terroristáknak, mágnesként vonzza majd a mudzsáhídeket, és esetleg kiképzőtáborok létesülnek a sivatagi területen. Közben segélyszervezetek humanitárius katasztrófától tartanak. A lázadók részéről elfoglalt területen hírek szerint több napon át folyt a szabad rablás, teljes volt a zűrzavar. Az Oxfam brit segélyszervezet szerint több mint kétszázezer ember menekült el a lakóhelyéről.