A pécsi székhelyű Zöld Gondolat Lovagrend egyesület szervezésében, határ menti együttműködés keretében Kalnik községben kezdheti meg a munkát az első horvátországi erdei iskola. A horvát pedagógusok a kezdés előtt nemcsak részletes tananyagot, hanem gyakorlati felkészítést is kapnak magyarországi partnereiktől. A pécsi egyesület 2003 óta működik, azóta sikeresek az erdei iskolai oktatási programok.

Az iskolai tantervekben szereplő környezetismereti órát az erdei iskolában tartják meg, de a tanár elhatározásától függően kiviszik a természetbe a biológia, a növény- és az állattanórát is. A Mecsekerdő Zrt. például új, 6,2 kilométer hosszú tanösvényt is létrehozott, melyet a környék meghatározó fafajáról, az ezüsthársról nevezett el. Az ösvényen tájékoztató táblák igazítanak útba az ott honos növényekről, állatokról, és a tanárok az ottani foglalkozásokat szakkörszerűen tartják meg.

A természet közelsége sokat segít a tananyag könnyebb elsajátításában. Évente mintegy kétezer-ötszáz gyermek a természeti ismereteket olyan erdei iskolákban tanulja meg, mint amilyen például a Mókus suli. Az erdei iskolák sokszor megmentenek elhagyott iskolákat a pusztulástól, mert rendbe hoznak egy-két tantermet, és ott tartják a benti foglalkozásokat.

Már az általános iskola első osztályától visznek ki a Mecsekbe osztályokat, és a gyerekek nagyon élvezik, hogy ott megismerkedhetnek különböző állatokkal, növényekkel, fákkal. Az egyesület pályázatokat is kiír a gyermekeknek, akik a Zöld Gondolat Lovagrend lovagjai lehetnek – fejtette ki Farkasné Németh Krisztina. A pécsi egyesülettől indult a visszaváltható karácsonyfa akció 2003-ban – tette hozzá. A horvátországi Kalnik község erdős vidéken ötven kilométerre északkeletre fekszik Zágrábtól, közel Varasdhoz (Varazdin).

A kalniki önkormányzat fölkarolta a pécsi tervet, és azt a célt tűzte ki, hogy segít kiépíteni a teljes erdeiiskola-hálózatot Horvátországban. A község felett egy sziklaormon állt egykor Veliki Kalnik (Nagykelmék) vára, amelyet oklevelek először 1221-ben emlegettek mint II. Endre birtokát. IV. Béla 1243-as oklevele szerint Nagykelméket megvédték a tatároktól.

A monda szerint az ostromlott várban ott volt a király a védőkkel együtt. A lakosság az éjszaka leple alatt szilvával teli faágakkal látta el a védőket, így azok elkerülték az éhhalált. A király hálából a lakosságnak nemesi címeket adományozott, innen ered a hétszilvafás nemes kifejezés.