A szakértő hétfőn azt mondta, 70-80 százalék az esélye annak, hogy Francois Hollande nyeri a második fordulót május 6-án. A konzervatív Nicolas Sarkozynek is van némi esélye a győzelemre, ha aktív kampányba kezd a második fordulóig hátralévő két hétben, nagyobb hangot kap a francia médiában, és sikerül elbizonytalanítania Hollande szavazóit – mutatott rá. Emlékeztetett, a közvélemény-kutatások Hollande győzelmét valószínűsítették az első fordulóban, pedig – mint fogalmazott – a két jelölt programja közül Sarkozyé tűnt “reálisabbnak”.
Mint mondta, a végeredményt befolyásolhatja, hogy míg sokan mentek el szavazni vasárnap, ami a szocialistáknak és a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltjének, Marine Le Pennek kedvezett, a második fordulóban a részvételi arány általában alacsonyabb. Előfordulhat, hogy Hollande szavazótáborában többen biztosnak érzik a győzelmet, ezért nem mennek el ismét voksolni – fejtette ki. Hozzátette: az előrejelzések a ténylegesnél jóval kisebb részvételi arányt jósoltak. A választásra jogosult 46 millió állampolgárból 35,5 millióan adták le voksukat vasárnap, ez 79,47 százalékos részvételi arányt jelent.
Fejérdy Gergely kiemelte, a második fordulóig hátralévő napokban Hollande és Sarkozy több vitát folytat majd egymással, ezek is befolyásolhatják az eredményt, bár az ilyen viták nem mindig hoznak változást az elnökjelöltek közötti versenyben. Ugyanakkor a gazdasági válság miatt “nagyon nagy a tétje” ezeknek a szópárbajoknak a választás kimenetelét illetően – közölte. További fontos tényezőként említette a második fordulóba be nem került jelöltek szavazóinak döntését. Mint mondta, az ötödik helyen végzett centrista Francois Bayrou hívei sokak szerint inkább a baloldalhoz állnak közelebb, de gazdasági programja jobban hasonlít Sarkozyéhez, így a helyzet nem teljesen egyértelmű. Aki Bayrou szavazói közül Hollande-ra akart voksolni, valószínűleg már az első fordulóban megtette – fűzte hozzá.
Véleménye szerint Marine Le Pen valószínűleg egyik jelölt támogatását sem javasolja majd híveinek a második fordulóban. A szélsőjobboldali politikusnak nem érdeke, hogy ismét Sarkozy legyen az államfő, hiszen arra számít, hogy ha a jelenlegi elnöknek nem sikerül újabb mandátumot szereznie, ez a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP)széteséséhez vezethet, és akkor megerősödhetne a Nemzeti Front – mondta. Fejérdy Gergely “megdöbbentőnek” nevezte a Marine Le Pen 17,9 százalékos eredményét. Ennek oka alighanem az, hogy a gazdasági válság idején hangsúlyosabbá váltak a nemzeti érdekek, emellett a Nemzeti Front szavazói közül többen teljesen új politikai elit létrejöttét szeretnék, és “Marine Le Pen ezt is kínálná valamilyen módon” – mondta az elemző. Hozzátette: elképzelhető, hogy a Nemzeti Front támogatói közül többen átszavaznak Hollande-ra a második fordulóban, ami azt mutatja, hogy “nagyon heterogén társaságról” van szó.
A szavazatok teljes feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint Francois Hollande 28,63 százalékkal végzett az élen a francia elnökválasztás első fordulójában. A május 6-i második fordulóban a jelenlegi államfővel, Nicolas Sarkozyvel mérkőzhet meg, akire a választók 27,18 százaléka szavazott. A harmadik helyen végző szélsőjobboldali Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje 17,9 százalékot kapott, a radikális Baloldali Front vezetője, Jean-Luc Mélenchon pedig 11,11 százalékot. Az ötödik helyen a centrista Francois Bayrou végzett 9,11 százalékkal.




