A konzervatív CDU/CSU pártszövetség 39 százalékon áll, a liberális FDP pedig 5 százalékon. Az ellenzéki oldalon a szociáldemokrata párt (SPD) 25 százalékot, a Baloldal 10 százalékot szerezhet, míg a Zöldekre a biztos választók 9 százaléka szavazhat vasárnap. A RTL televízió és a Stern magazin megbízásából készített felmérés alapján a politikailag lehetségesnek tűnő variációk közül csak a nagykoalíció – a konzervatívok és a szociáldemokraták koalíciója -, vagy a konzervatívok és az ökopárt koalíciója kormányozhatna többségi parlamenti támogatással a következő ciklusban.
Elemzők szerint az CDU/CSU és a Zöldek összefogása elképzelhető, de a nagykoalíció sokkal valószínűbb. A konzervatívok eddig egyértelműen a liberálisokkal 2009-ben kezdett kormányzás folytatása mellett álltak ki, de a bajorországi választás óta, amelyen az FDP kiesett a müncheni tartományi gyűlésből (Landtag), finom hangsúlyeltolódás figyelhető meg – mutatott rá a Berliner Morgenpost. A lap kedden idézte a CDU vezető testületeiben hétfőn elfogadott választási felhívást, amelyben a párt céljai között nem szerepel, hogy milyen felállásban kívánja folytatni a kormányzást. A nagykoalíció iránti nyitottságként értelmezhető az is, hogy a felhívásban a CDU ugyan elutasítja a baloldali ellenzék által szorgalmazott adóemelést, de konkrétan csak a vagyonadóról és az örökösödési adóról van szó a szövegben. A személyi jövedelemadó felső kulcsának emelését, az SPD egyik fő választási ígéretét viszont nem említik – mutatott rá a lap.
Az FDP a bajorországi kudarc óta a konzervatív választók segítségét kéri, azt szorgalmazza, hogy a “polgári kormányzás” folytatása érdekében a liberálisokat támogassák a listás szavazatukkal. A konzervatívok vezetői ezt ellenzik, a választási gyűléseken azt hangsúlyozzák, hogy minden támogató összes szavazatára szüksége van a győzelemhez, és valamennyi pártnak egyedül kell küzdenie a politikája megvalósításáért. Manfred Güllner, a Forsa intézet vezetője szerint a bajorországi parlamenti képviselet elvesztése nem jelenti azt, hogy “az FDP-nek biztosan befellegzett”, hiszen a párt 1994-ben és 1998-ban sem érte el az Landtagba kerüléshez szükséges 5 százalékot, viszont az 1995-ös és 1998-as Bundestag-választáson is simán vette az akadályt.
Az eddigi Bundestag-választásokon rendre a Forsa előrejelzései voltak a legpontosabbnak. Az intézet vezetője szerint jelenleg a parlamenten kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága a legbizonytalanabb. Az euroszkeptikus párt 3 százalékon áll a Forsa mérése szerint, de akár át is lépheti az 5 százalékos küszöböt, mert az eurót ellenző és a parlamenti pártok mindegyikével elégedetlen tiltakozó szavazók mellett sikerült megszólítania a jobboldali populista politikára fogékony szavazók egy részét is. Ez a réteg viszont jellemzően eltitkolja a pártpreferenciáját – mondta a szakértő.
Az SPD szerint a pillanatnyi erőviszonyokból nem lehet következtetni a választási végeredményre, mert egyre többen döntenek az utolsó órákban, napokban. Az idén januárban tartott alsó-szászországi tartományi választáson – amelyen az SPD és a Zöldek leváltották a konzervatív-liberális kormányt – a szavazók 30 százaléka az utolsó 5 nap során döntötte el, hogy elmegy-e szavazni és kit támogat, 15 százalék pedig az utolsó 24 órában – emelte ki egy keddi berlini nyilatkozatában Andrea Nahles, az SPD főtitkára.
Felmérések szerint a bizonytalan szavazók aránya rendkívül magas, meghaladja a 30 százalékot. Köztük az SPD nagyjából 10 milliós tartalékkal rendelkezik, míg a konzervatívok már elérték a lehetséges támogatottságuk felső határát. Az SPD támogatottsága hetek óta nem változik számottevően, 25 százalék körül mozog, ami arra utal, hogy eddig nemigen sikerült megszólítani a bizonytalanok táborába vándorolt egykori szavazóit. Pontosabb képet csütörtökön lehet majd alkotni, akkor mutatják be az utolsó nagyobb felmérést, a ZDF közszolgálati televízió Politbarometer nevű vizsgálatát.