Horst SeehoferÉlesen bírálta a bajor miniszterelnök az Európai Bizottság (EB) magatartását az uniós társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátása körüli vitában.
A brüsszeli bizottság “szinte minden héten előjön egy újabb ötlettel, amely fenyegeti a német munkahelyeket vagy az európai egység eszméjének lakossági támogatottságát” – mondta Horst Seehofer a Der Spiegel című hírmagazinnak az EB egy állásfoglalásával kapcsolatban, amely szerint nem lehet eleve kirekeszteni a munkanélküli-ellátásból a Németországba érkező uniós állampolgárokat. Seehofer szerint a bizottság a valóságtól elrugaszkodott álláspontot képvisel. “Elkeserítő, hogy (az EB) mennyire kevéssé érzékeli az európai emberek való világát” – mondta a kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU elnöke a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent összeállítás szerint. Az EB a luxembourgi Európai Bíróság felkérésére készített állásfoglalást a német munkanélküli-ellátásról egy perrel kapcsolatban, amelyet egy Németországban élő román állampolgár indított, amiért elutasították a segélykérelmét. A munkaügyi hivatal arra hivatkozott, hogy a kérelmezőnek nem jár segély, mert soha nem dolgozott Németországban.
Az állásfoglalást a Süddeutsche Zeitung idézte pénteken. Az EB szerint ellentétes az uniós joggal, ha Németországban automatikusan megtagadják a segélyt azoktól az uniós állampolgárságú bevándorlóktól, akiknek még nem volt munkaviszonyuk az országban – írta a lap. A bizottság egy szóvivője pénteken pontosította a testület véleményét, azt mondta, hogy a “gazdaságilag inaktív” uniós külföldiek segélyezését nem írja elő a közösségi jog, de nem lehet automatikusan dönteni, az eseteket egyénileg kell elbírálni.
Brüsszelben “eurokrata őrület” tombol, és ennek megálljt kell parancsolni – reagált Andreas Scheuer, a CSU főtitkára. A bajor konzervatívok “az utolsó erejükig ellenállnak, ha a bizottság luxusirodákban ülő hivatalnokai hozzá akarnak nyúlni a nemzeti szociális ellátórendszerekhez” – fogalmazott a politikus. A Der Spiegelnek nyilatkozva hozzátette, hogy szerinte Brüsszel a német szociális juttatásokhoz hozzáférést biztosító “szabadjegyet” akar kiállítani a bevándorlóknak. Ha a bizottságon múlna, “csak úgy zakatolnának a jegykiadó automaták Romániában és Bulgáriában” – fejtette ki a CSU főtitkára. A CSU szerint a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt a szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlás hulláma fenyegeti Németországot, és ezért az “aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. Szakértők szerint az aggodalom alaptalan. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt “nem kevesebb, hanem több bevándorlóra van szükség” – emelte ki a Der Spiegel összeállításában Clemens Fuest, a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet elnöke. A kilencvenes években tapasztalt mintázattal ellentétben jelenleg a Németországba érkező bevándorlók képzettségi szintje magasabb a német lakosság egészét jellemző képzettségi szintnél – tette hozzá Michael Hüther, a munkaadói érdekképviseletek szellemi műhelyeként számon tartott kölni IW kutatóintézet vezetője.
Valóban akadnak példák visszaélésre a szociális juttatásokkal kapcsolatban, de Németország így is a kontinensen zajló vándormozgalmak “egyértelmű nyertese” – mondta Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke. A Der Spiegel hírportálja, a Spiegel Online idézte a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy tanulmányát, amely szerint az egész Európai Uniónak “jót tesz” a közép- és kelet-európai tagországok állampolgárainak munkavállalási célú vándorlása, mert a folyamat csökkenti az uniós munkaerőpiac egyenlőtlenségeit.
Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok térségéből érkező bevándorlók a célországban átlagon felüli arányban találnak munkát, még akkor is, ha hazájukban állástalanok voltak. Nagy-Britanniában például a 2011-12-es időszakban az uniós csatlakozás – 2007 – óta bevándorolt munkaképes korú románok és bolgárok 76 százalékának volt állása, Németországban pedig ugyanez a korcsoportot tekintve az utóbbi öt évben bevándorolt románok és bolgárok 62 százaléka dolgozott – mutatta ki az OECD.