Az 577 fős alsóházban 198 szavazattal 35 ellenében, a baloldal, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés, valamint a centrista Liot-csoport egy részének támogatásával elfogadott határozat jelképes értékű, nincsen jogi következménye.

A beterjesztő kommunisták azonban azt remélik, hogy politikai nyomásgyakorlásként használhatják fel a tiltakozó mozgalom felélesztésére, miközben a CGT szakszervezet csütörtökön tüntetéseket és sztrájknapot szervezett.

A 2023 tavaszán több százezres – időnként zavargásokba torkolló – tömegdemonstrációkkal vitatott nyugdíjreformot 2023 áprilisában hirdette ki Emmanuel Macron államfő. A rendelkezés legfőbb intézkedéseként 64 évre emelkedett a korábban 62 éves nyugdíjkorhatár.

A reform ellenzői elsősorban a nők és a nehéz fizikai munkakörökben dolgozó munkavállalók számára tartják igazságtalannak az új rendelkezést. A kormány a nyugdíjalapok pénzügyi helyzetének romlásával és a lakosság elöregedésével indokolta a reformot.

A nyugdíjreform témája januárban került ismét a figyelem középpontjába, amikor az új miniszterelnök, François Bayrou a nemzetgyűlésben elmondott programbeszédében jelezte, hogy nyitott a 2023-ban elfogadott és azóta is vitatott nyugdíjreform újratárgyalására.

A kormányfő ezzel a szocialisták felé tett gesztust annak érdekében, hogy megelőzzön egy olyan bizalmatlansági indítványt, amilyennel az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés két hónappal korábban megbuktatta az előző kormányt, Michel Barnier kormányát.

A baloldal azonban hamar csalódásának adott hangot, miután a miniszterelnök a 2030-as pénzügyi egyensúly célkitűzéseire hivatkozva néhány héttel később kizárta a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz történő visszatérést.