Európa aggodalommal figyeli az alkotmánymódosítást

Európa aggodalommal figyeli az alkotmánymódosítást

német lapA Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap az alaptörvény tervezett módosításáról közölt elemzést hétfőn, a Spiegel Online hírportál pedig Áder János köztársasági elnök berlini látogatásával összefüggésben foglalkozott az alkotmánymódosítással.

Stephan Löwenstein a FAZ-ban, Egyfajta nulladik óra című elemzésében arról írt, a tervezett módosítások által kiváltott európai reakció “meglepte a kormányt”. A budapesti vezetés kezdetben “nem is tudta, miként reagáljon”. A módosítás  elemeit elemezve úgy vélte, “a probléma” a tervezett változtatások egészéből, “a teljes képből” bontakozik ki. A kormány “belpolitikailag vitatott törvényeket alkot”, és kétharmados többségére támaszkodva mozdíthatatlanná teszi ezeket a jogszabályokat arra az esetre, ha a jövőben más erőviszonyok alakulnak ki. Az utóbbi két év azt mutatja, hogy ezzel az eszközzel “szívesen élnek”, írta a szerző. Hozzátette, jelenlegi parlamenti többségének köszönhetően a Fidesznek nem kell az ellenzék kifogásaitól tartania, a tervezett módosítás révén pedig az alkotmánybíróság ellenőrző funkcióját is kiiktatja.

A Spiegel Online Magyarország irritálja Európát címmel számolt be az alkotmánymódosításról és Áder János berlini látogatásáról. Miközben az államfő “a kapcsolatokat ápolja, párttársa, Orbán Viktor miniszterelnök” olyan módosítást hajt végre, amelyet “egész Európában aggodalommal figyelnek”. A parlamenti szavazásra bocsátott javaslat “fontos jogköröket von el az alkotmánybíróságtól és tovább szűkíti az igazságszolgáltatás függetlenségét”.

Osztrák lapok is írtak hétfőn az alaptörvény tervezett módosításáról. A Der Standard megjegyzi, az új alkotmány hatályba lépésekor Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, az gránit szilárdságú alapot képez a magyar állam megújításához. Ennek ellenére eddig háromszor módosíttatta az alaptörvényt, hogy hatalom-technikai finomításokat építhessen bele, írta a baloldali osztrák napilap budapesti tudósítója. A szerző úgy látja, a negyedik, hétfőn a parlamentben elfogadásra kerülő módosítással minden eddiginél behatóbban nyúlnak hozzá ehhez a “gránit szilárdságúnak” nevezett alaptörvényhez. A változtatások egyik “fő céltáblája” az alkotmánybíróság, áll a cikkben, amely szerint a módosítások bírálói alkotmányos puccsról beszélnek.

A Die Presse beszámolt az alkotmány tervezett módosítása elleni szombati budapesti tüntetésről. “A tüntetések azonban – írta a konzervatív napilap – éppoly kevés gyümölcsöt hoznak majd, mint a vezető európai uniós politikusok aggódó intései a demokratikus hatalommegosztás rendszerének kiüresítése ellen. A kormány hétfőn az ellenőrzése alatt álló kétharmados többséggel jóvá akarja hagyatni az alkotmánymódosításokat”, írta a Die Presse, amely szerint a vitatott módosítások közül néhány korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvényeket emel nyomban alkotmányos rangra. A külföldi és belföldi bírálókat, azonban még inkább nyugtalanítja az alkotmánybíróság lehetőségeinek tartós “megnyirbálása”. Ezzel a jövőre nézve kiiktatják, mint kétséges törvények elfogadásában esetleges zavaró tényezőt.

Magyarország felújítja a háborút az Európai Unió ellen címmel közölt hétfőn elemzést a Kommerszant-Vlaszty című orosz hetilap. A befolyásos Kommerszant kiadóvállalat lapja emlékeztet arra, tavaly az Európai Unió példa nélkül álló nyomást gyakorolva arra késztette a magyar miniszterelnököt, álljon el néhány alkotmányos reformtól, amelyeket az unió demokratikus elveitől való eltérésként értékeltek.

Az elemzés szerint  Orbán Viktor miniszterelnök ismét tett egy próbát, arra gondolva, hogy az EU-nak jelenleg más életbevágó gondjai vannak és nem  figyel eléggé arra, mi történik Magyarországon. A  magyar parlament alapvetően azokról az alkotmánymódosítási javaslatokról tárgyal, amelyek tavaly olyan nagy felháborodást váltottak ki Brüsszelben.     

A Kommerszant-Vlaszty szerint “mindezek ellenére nagyon is lehetséges, hogy az Európai Unió egy kis időre felhagy az Olaszország, Spanyolország, vagy Görögország problémáival való foglalatoskodással, hogy gyakorlatilag felfüggessze Magyarország tagságát az Európai Unióban, ugyanolyan szankciókat vezetve be ellene, mint azt tette Ausztria esetében, amikor annak kormányában megjelentek a neonácik”.