A romániai magyar pártok között vita alakult ki az etnikai arányosság elvének érvényesítéséről a romániai választási rendszerben. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke november 23-án felvetette, hogy a kisebbségi szervezetek a jövő évi romániai parlamenti választásokon előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezzenek.

Azaz a romániai magyarság számára különítsenek el számarányának megfelelő parlamenti mandátumot, és ezekért küzdjenek majd a romániai magyar politikai szervezetek egymással, mert így nem kerülne veszélybe a magyarság törvényhozási képviselete. Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke másnap képtelenségnek nevezte a felvetést.

Toró T. Tibor

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mostani vezetői már korábban is törekedtek arra, hogy a romániai parlamenti választásokon érvényesüljön a kisebbségek etnikai aránya. Toró T. Tibor 2004 augusztusában, akkor még RMDSZ-es képviselőként, közös módosító javaslatokat nyújtott be Szilágyi Zsolt független képviselővel a választási törvényhez. Ezekben azt indítványozták, hogy az arányos képviselet elvét terjesszék ki a romániai kisebbségekre, biztosítva a politikai sokszínűség lehetőségét a kisebbségeken belül. Az elv lényege, hogy a román pártok versengésének mintájára az egyazon kisebbséget képviselő különböző szervezetek között is legyen lehetőség a közösségen belüli megmérettetésre.

A kétkamarás parlamenti rendszert alkalmazó Romániában hetvenezer lakosonként jár egy képviselői, illetve 160.000 ember után egy szenátori hely. Az indítvány ezt az elvet a magyar és a roma kisebbségre is érvényesítette volna, amely méretét tekintve elég nagy ahhoz, hogy jogosult legyen parlamenti mandátumokra.

Tőkés László

2008-ban Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő írásban nyújtotta be az erdélyi magyarok oktatásával, autonómiájával is foglalkozó javaslatait Traian Basescu román államfőnek. A javaslatcsomag egyik részében arra hívta fel az elnök figyelmét, hogy a magyarok és a romák esetében demokráciadeficitet eredményez a romániai kisebbségek parlamenti képviseletének szabályozása. Azon közösségeknek ugyanis, amelyek lélekszáma kisebb, mint az egy képviselői mandátum megszerzéséhez szükséges küszöb (hetvenezer fő), a törvény a pozitív diszkriminációt alkalmazva garantál egy-egy helyet a parlamentben. Ezzel szemben azon kisebbségekre, amelyek lélekszáma meghaladja a képviseleti küszöböt (a magyar és a roma közösség), a választási törvény előírásainak kedvezőtlen hatásai is vannak.

Azon kisebbségeknél, amelyek „nem egyetlen mandátum pozitív diszkrimináció általi biztosítását választják, hanem a többséghez hasonlóan arányos képviseletre pályáznak, a választási küszöb a közösség keretében a belső demokrácia fékévé lesz” – fogalmazott Tőkés László. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a román pártokhoz hasonlóan az ország összlakosságának szavazataiért versengő kisebbségek pártjai csak a szavazatok öt százalékának elérésével juthatnak képviselethez. Ennek megfelelően a Románia lakosságának 6,6 százalékát kitevő magyaroknak például csak akkor van lehetőségük parlamenti pártképviseletre, ha lemondanak a közösségen belüli demokráciáról, demokratikus pártversenyről.

„E dilemma feloldására, vagyis mind az arányos képviselethez, mind a politikai pluralizmushoz való jog érvényesülésének biztosítására a megoldás az, hogy törvény teremtse meg a nemzeti kisebbségek politikai szervezeteinek a lehetőségét arra, hogy versenyezzenek a legutóbbi általános népszámlálás mérvadó demográfiai adataival arányos, törvény által megszabott számú parlamenti mandátumért” – írta Tőkés László.

Az RMDSZ vezető politikusai is foglalkoztak az utóbbi években az etnikai elv érvényesítésének kérdésével. Ők az elvet a parlament helyett az államigazgatásban alkalmaznák, állandó képviseletet biztosítva így a romániai magyaroknak.

Markó Béla

Az Élet és Irodalom 2009. január 16-ai számában közölt cikkében Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke így fogalmazott: „Az intézmények vezetésében való kellő magyar jelenlét egy lehetséges etnikai megoldás egyik legfontosabb eleme. Ennek kellene alapvetően megoldania azt a szembenállást, hogy a hatalom román, mi pedig magyarok vagyunk. Ha a hatalomban ott vannak a magyarok képviselői is, megfelelő súllyal, megfelelő beleszólással, valós döntési körökkel, akkor attól a hatalom lehet még rossz, de már nem idegen”.

Markó Béla hozzátette, hogy a többségi román politikai élet szereplőivel „etnikai megegyezésre van szükség, egy olyan participatív elv érvényesítésére, amely természetessé tenné, hogy a magyaroknak mindig ott kell lenniük a központi kormányzati intézményekben”. Az azóta leköszönt szövetségi elnök javasolta a kisebbségek képviselőinek arányos jelenlétét a központi és helyi állami intézményekben.

2009 szeptemberében, Markó Bélára hivatkozva Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt arról, hogy a kisebbségekre vonatkozó etikai kódexre, „etnikai paktumra” lenne szükség Romániában; olyanra, amely hosszú távon szavatolja a magyar közösség jogait.

A székelyföldi város vezetőjének két éve vázolt elképzelése szerint a demokratikus román pártok vállalnák, hogy az etnikai kisebbségek számára „minimumszintet” biztosítanak. Antal Árpád úgy vélte, hogy ezt a paktumot mindenki tiszteletben tartaná, függetlenül attól, hogy éppen melyik párt van hatalmon. Szerinte a paktum garancia lenne arra, hogy a kisebbségi jogokban ne legyen visszalépés, sőt ezeket bővíteni lehessen a következő években. A megegyezéssel lehetővé válna az is, hogy a demokratikus román pártok ne abban versenyezzenek egymással, melyikük a magyarellenesebb.