Jelentős drágulással ismét rekordhoz közeli szintekre emelkedett a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása kedden a londoni piacon. Londoni elemzők véleménye a helyzetrőlCitybeli elemzők keddi helyzetértékelései szerint valószínűleg módosítani kell a jegybanktörvényen ahhoz, hogy az IMF és az EU hajlandó legyen a tárgyalások folytatására. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama az idei első, keddi londoni kereskedési napon 645 bázispont környékén mozgott a tavalyi utolsó, 634,9 bázispontos záróérték után.
A keddre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg 645 ezer euró körüli éves középárfolyamon – a decemberi utolsó záróárnál több mint tízezer euróval drágábban – kínálnak határidős törlesztésbiztosítási tranzakciókat a londoni piacon.
A magyar CDS-kontraktusokat legutóbb november végén forgalmazták 650 bázisponthoz közeli árfolyamrekordokon Londonban.
A magyar CDS-díjszabás a november végi rekordok előtt 2009 márciusában – a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődje után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején – érte el előző csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal az irányadó ötéves kötvényfutamidőre.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A piac e mérce alapján Magyarországot az európai felső középmezőnybe sorolja törlesztéskockázati szempontból.
A CMA kimutatása szerint az euróövezeti tag Portugália irányadó, ötéves futamidejű államkötvényeinek CDS-középárfolyama 1075 bázispont, vagyis tízmillió euró portugál adósságra több mint egymillió euró környékén mozgott kedden – Görögországtól eltekintve ez a legmagasabb CDS-jegyzés az EU-ban -, a legnagyobb eurógazdaság, Németország törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusait ugyanakkor valamivel 100 bázispont felett forgalmazták a keddi londoni kereskedésben.
Pénzügyi elemzők keddi értékeléseikben a magyarországi kockázati tényezők közül kiemelték az IMF/EU-megállapodás körüli bizonytalanságot.
A Commerzbank Londonban kedden befektetők számára összeállított napi devizapiaci áttekintésében úgy fogalmazott, hogy a jegybanktörvény elfogadása nyomán “fagyossá vált” a magyar kormány viszonya a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval. A Commerzbank elemzői szerint bár a magyar kormány azt mondja, hogy az EU által követelt módosítások többségét végrehajtotta az MNB-törvényben, azonban így is “a bírálatok központi elemei maradtak válasz nélkül”.
Az EU-bizottság most nyilván alaposan tanulmányozni fogja az új törvényt, ám az unió, az IMF és az eurójegybank (EKB) eddigi kommentárjai máris arra vallanak, hogy az MNB-vel kapcsolatos intézkedéseket nem találják összeegyeztethetőnek a jegybanki szuverenitás elveivel – vélekedtek keddi londoni elemzésükben a Commerzbank szakértői.
A ház szerint ezért a magyar kormánynak valószínűleg korrigálnia kell a törvényt, ha “nem akarja elszalasztani az IMF-támogatás megszerzésének esélyét”.
Egy másik nagy londoni elemzőház, a 4cast is azt a véleményét emelte ki keddi helyzetértékelésében, hogy “a legvitatottabb részek” változatlanul maradtak a jegybanktörvény elfogadott változatában.
A 4cast elemzése szerint “a piaci reakció nyilvánvaló”: a magyar kormánykötvények hozama a görbe hosszú végén 10 százalék fölé emelkedett, a forint pedig történelmi mélypontok közelében jár az euróhoz képest.
A ház szerint mindemellett “egyértelműen megkezdődött” a lakossági megtakarítások külföldre telepítése, és bár ennek mértéke egyelőre valószínűleg csekély, “azonban így kezdődnek a lavinák is”. A 4cast elemzői szerint befektetői szempontból “egyre nehezebb eligazodni” a magyar kormány stratégiáján. Ha egy befektető arra számított, hogy a magyar befektetési termékek erősödni fognak, ezt arra a feltételezésére építette, hogy Magyarország visszatér az IMF-hez, amelytől hiteltámogatást kap, azok pedig, akik gyengülést vártak, arra számítottak, hogy IMF-támaszték híján a magyar árfolyamok “lejjebb pörögnek”.
Az azonban a jelek szerint senkinek a forgatókönyveiben nem szerepelt, hogy Magyarország visszatér az IMF-hez, majd nem sokkal a tárgyalások megkezdése után ismét megszakadnak a kapcsolatok – áll a 4cast keddi elemzésében, amely szerint a piaci szereplők “mélységes tanácstalansággal” szemlélik a fejleményeket.