Stágel Bence

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség szerint több, eredeti nyelven és magyar felirattal sugárzott műsorra lenne szükség, ezért azt javasolják a jelentős befolyásoló erővel bíró médiaszolgáltatóknak, hogy a törvényben előírt 25 százalékon felül is vállaljanak ilyen sugárzást.

Stágel Bence, az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Törcsi Péter alelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a médiatanács legutóbbi döntését, amellyel a jelentős befolyásoló erővel bíró médiaszolgáltatók közé sorolták a két legnagyobb kereskedelmi televíziót (RTL Klub, TV2) és a két vezető kereskedelmi rádiót (Class FM, Neo FM). Azt írták, a tavaly elfogadott médiatörvény szerint az e körbe tartozók a digitálisan terjesztett valamennyi médiaszolgáltatásuk során kötelesek biztosítani, hogy a 19 és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen.

Az IKSZ kiemelte, a feliratos műsorok sugárzása kiváló lehetőséget biztosít a digitális átállásra való felkészülésre is, mivel azt követően a néző már maga tudja majd kiválasztani, hogy milyen nyelven kívánja nézni az adott műsort, valamint az eredeti nyelven való sugárzás a médiaszolgáltatóknak is sokkal költséghatékonyabb gazdálkodást jelent. Azt javasolják az érintett médiaszolgáltatóknak, hogy a törvényben előírt mértéken felül is vállalják az eredeti nyelven, magyar feliratos sugárzást, illetve azoknak, amelyek nem tartoznak e besorolás alá, azt indítványozzák, önkéntesen vállalják ők is az eredeti nyelven sugárzást, elősegítve ezzel a magyar társadalom idegen nyelvekkel való megismerkedését, illetve a nyelvi készségek fejlesztését.

Az IKSZ kitért arra, Magyarországon az európai átlagot tekintve igen alacsony az idegen nyelvet beszélők aránya. Míg az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérése szerint a huszonhét tagállamot tekintve ez az átlag 36 százalék, addig Magyarországon a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya alig éri el a 20 százalékot. Egyes felmérések szerint ugyanakkor a magyarok többsége csaknem 300 percet tölt naponta tévénézéssel, ezért sem lenne elhanyagolható hatása a fenti döntésnek – írták. A szervezet hozzátette, kimutatható, hogy azokban az országokban, ahol komoly tradíciója van a filmek eredeti nyelven való sugárzásának, lényegesen magasabb az idegen nyelvet beszélők száma is. A skandináv országokban, illetve Hollandiában, ahol a műsorok nagy részét eredeti nyelven sugározzák – ez elsősorban az angol nyelvet jelenti – a lakosság több mint 80 százaléka beszéli is a nyelvet.