Matolcsy György

A növekedési fordulathoz egy olyan pénzügyi védőhálóra van szükség, amely megvédi Magyarországot az eurózóna látható, mélyülő válsága ellen, de nem növeli az államadósságunkat. Ezzel indokolta a nemzetgazdasági miniszter az IMF-fel tervezett új típusú együttműködés szükségességét, az m1 A Lényeg című műsorában vasárnap este. 

Matolcsy György hangsúlyozta, azért van szükség az IMF-re, mert helyreállítottuk a pénzügyi egyensúlyt, és fordulóponthoz érkeztünk. “Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e növekedni.” A műsorban idézték a miniszter hét eleji, az országgyűlésben elhangzott szavait, amikor azt mondta: “azért sem lehet az IMF-re hangolni, mert mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket. Úgyhogy ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát ha nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati politikát.”

Arra a kérdésre, hogy mi történt azóta, Matolcsy György kijelentette: “megnyertünk egy nagyon fontos csatát, mind az Európai Unió bizottsága, mind a Nemzetközi Valutaalap Magyarországon tárgyaló küldöttsége elismerte, hogy Magyarország helyreállította a pénzügyi egyensúlyt, hogy 2012-ben (…) 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal zár.”
“Csatát nyertünk, olyan eszközökkel, amelyeket egyébként bíráltak partnereink”, helyreállítottuk a pénzügyi egyensúlyt, és most már senki nem kérdőjelezi meg, hogy Magyarország stabil, egyensúlyban lévő költségvetéssel rendelkezik. Elmondta, “a növekedési fordulathoz van szükség egy olyan pénzügyi védőhálóra, amely mintegy biztosításként bennünket az eurózóna látható, mélyülő válsága ellen megvéd.” Ugyanis, ha egy ország minden erőforrását a gazdasági növekedés gyorsítására, új munkahelyek teremtésére, beruházások élénkítésére használja fel, akkor nem kerülhet bajba a pénzvilág, ezen belül az eurózóna válsága miatt. A jövő növekedését is biztonságba kell helyeznünk – fogalmazott.

Matolcsy György ismertetése szerint Magyarország pénzügyi védőhálót szeretne, egy olyan biztosítékot amely nem növeli az államadósságunkat, mint ahogy történt az a 2008-as kölcsönszerződéssel, amikor újból megugrott az ország államadóssága – fogalmazott. „Nem egy lehívandó hitelkeretet szeretnénk, hanem olyan pénzügyi hálót, úgynevezett elővigyázatossági megállapodást, amelyet a lehető legnagyobb kockázatfellépés esetén tudunk használni, hogy ha az eurózóna válsága a láthatónál is jobban mélyül”

Matolcsy György szerint nincs szükség arra, hogy a gazdaságpolitikán változtassanak, és ezt elismerték Magyarország partnerei is. Kiemelte, a valutaalap elismeri, hogy három százalék alatt lesz a deficitünk, ha a tartalékokat is beszámítják. Hozzátette, óriási, háromszáz milliárd forintnyi tartalék van a költségvetésben. Azt a kockázatot látják, amit mi is látunk, hogy a növekedésünk nem lesz annyi, amennyire tervezzük. Ők még a másfél százaléknál is kisebb százalékot mondtak – tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy a kormányváltás után azért nem kértek újabb hitelkeretösszegeket, mert ez azt jelentette volna, hogy az elmúlt 18 hónapban egyetlen olyan lépést sem tehettek volna meg, amely szokatlan, merész, bátor. “Nem vezethettünk volna be bankadót először az Európai Unióban (…), nem vethettünk volna ki krízisadókat (…), nem alakíthattuk volna át a magánnyugdíjpénztárat, amely döntő, lényeges eleme annak, hogy pénzügyi egyensúlyban vagyunk” – mutatott rá. Az ortodox eszközök közé sorolta, hogy a nyugdíjakat kellett volna elvenni, több százezer magyar kisvállalkozót kellett volna megsarcolni, a szociális rendszert totálisan szét kellett volna verni.

Véleménye szerint az ortodox rendszerek elhagyása eredményezte a pénzügyi egyensúlyt, azt, hogy az unió átlagával növekszik Magyarország, valamint a foglalkoztatást bővülését, a tíz százalék alatti munkanélküliséget, és hogy már nem zuhan a fogyasztás.

Arra a kérdésre, hogy ez a pénzügyi egyensúly eddig hány forintba került, úgy válaszolt, “nagyjából 4000 milliárd forintot tudtunk és tudunk felhasználni ebben a politikai ciklusban Magyarország pénzügyi egyensúlyának megteremtésére”.

Az ellenzéki véleményekre reagálva a miniszter azt mondta, arra bíztatja az ellenzéki képviselőket, hogy pártatlanul és méltányosan figyeljék, hogy az IMF, az EU, a stratégiai befektetők, ezen belül az autóipari befektetők hogyan is látják Magyarországot. Ugyanis úgy látják, hogy sikeresen helyreállították a totálisan elrontott pénzügyi egyensúlyt, és a gazdaságpolitika sikeres. “Nem értenek egyet az eszközeivel, az ő helyükben én sem értenék egyet minden eszközzel, amit mi alkalmaztunk. De ettől még a magyar gazdaságpolitika (…) visszaszerezte az ország pénzügyi függetlenségét” – fogalmazott Matolcsy György. Arra a kérdésre, nincs-e szándékában lemondani, úgy válaszolt: “arról semmiképpen nem mondok le, hogy meggyőzzem képviselőtársaimat és az ellenzéki pártokat arról, hogy Magyarország sikeres pénzügyi gazdaságpolitikát folytat.”

Arról is szólt, hogy péntek délután kapták meg a bankszövetség elnökségének “szép nagy csomagját” a devizahitelesek ügyében. Mint mondta, ebben hat-nyolc megfontolásra érdemes eszközt javasolnak, amelyekről a kormány a következő két hétben kialakítja  a véleményét. Közölte: az unió, a valutaalap, a világbank, az EBRD is üdvözölne egy olyan közös megoldást, amely egy világos, áttekinthető, tervezhető “kimenekülési út” lenne a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára. “Közösen kell megoldanunk, kaptunk ilyen javaslatokat” – hangsúlyozta Matolcsy György a Lényeg című műsorban.