Már webkamerák segítségével is láthatják az érdeklődők a Hortobágyi Nemzeti Park területén élő Przsevalszkij-lópopulációt. A park területén három webkamerát szereltek fel, hogy a többi között hozzájáruljanak a tudományos kutatásokhoz, megfigyelésekhez, hiszen ezeket az állatokat nem lehet megközelíteni. A vadlovak az őket követő egy-két kutató folyamatos jelenlétéhez már hozzászoktak ugyan, de néhány dolgot, egyebek mellett ellést még senki sem látott. A webkamerák felszerelésének másik célja, hogy megismertessék a nagyközönséggel a fajt és szokásaikat – mondta el Siposs Viktória, a WWF Magyarország munkatársa szerdán, a sajtó képviselőinek rendezett tájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Parkban.
Az érdeklődők a hortobágyi vadlovakat a www.vadlo.hu oldalon tekinthetik meg a webkamerák segítségével, de természetesen akkor is, ha ellátogatnak a Hortobágyi Nemzeti Parkba.
A Przsevalszkij-lovat (Equus ferus przewalskii) 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol tizenhárom generáción keresztül élt fogságban – ismertette Czető Csilla, a nemzeti park munkatársa. A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkertben ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt.
Erre a területre érkezett először egy csődör és három kanca, majd újabb háremek. Az alapállományt huszonegy ló képezte, melyeket kilenc európai ország tizenöt állatkertjéből szállították Pentezugba, ahol jelenleg kétszáztíz vadló él közel háromszáz őstulokkal együtt. A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe.
A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra. Idén tavasszal negyven csikó született – hangsúlyozta Czető Csilla. A tájékoztatás szerint a két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja. Mivel október 4-e az állatok világnapja, a szervezet ezt a hónapot az egyik veszélyeztetett állatfajnak, a vadlovaknak szenteli – tájékoztatott Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője, hozzátéve, az állatbarátok maguk is hozzájárulhatnak a ritka faj védelméhez jelképes örökbefogadással.
Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkeni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is.