Mindez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műsorfigyelő és elemző főosztályának kampányt érintő televíziós elemzéséből derül ki, amelyet csütörtökön juttatott el a hatóság az MTI-hez.
Az induló 19 párt közül 18 készített tévéhirdetést – a Zöldek Pártja nem élt a lehetőséggel -, míg a 13 nemzetiségi önkormányzat közül 5. A hirdetéseket a két legnagyobb közszolgálati adó, az M1 és a Duna tette közzé, ahol a pártok egyenként 25-25 percnyi hirdetési időt kaptak, ám összességében ennek alig több mint a felével éltek – tartalmazza az elemzés, amely a Nielsen Közönségmérés adatainak felhasználásával készült. A nemzetiségi önkormányzatok darabonkénti tízperces kvótájuk harmadával éltek. A legtöbb hirdetést az esti hírműsorok előtt láthatták a nézők, ekkor csaknem kétmilliós nézettséggel a szavazókorú lakosság 26 százalékához jutottak el a politikai reklámok. Az adatok szerint egy néző átlagosan 19 pártreklámmal találkozott a kampány során.

A leghosszabban, összesen 18 percben a Független Kisgazdapárt hirdetéseit láthatták a nézők, amely összesen ötféle spotot készített, míg a Jobbik – amelynek reklámjai a legnagyobb nézettséget érték el a választásra jogosultak 25 százalékával – összesen 17 percben jelent meg a két közszolgálati adón együttesen. A Fidesz 16 percben volt látható, a hirdetéseinek átlagos nézettsége mintegy másfélmilliós volt (19 százalék).

A választások éjszakáján a legtöbb néző az M1 csatornán követte az eredményeket, de nem sokkal kevesebben választották a TV2-t. Az M1, a Duna, a Duna World, az ATV, az RTL Klub és a TV2 eredményváró műsorait együttesen a választókorú népességnek mindössze 40 százaléka nézte. Az alaptörvény rögzíti, hogy a választási kampányidőszakban politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető.