Háromnapos ülést tart az Országgyűlés hétfőn, kedden és szerdán. Első alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett alaptörvényt, továbbá dönthetnek az államfő révén megfontolásra visszaküldött, médiaszolgáltatást szabályozó törvénymódosításról. A képviselők emellett a trianoni döntés évfordulója alkalmából megemlékezhetnek a nemzeti összetartozás napjáról, tárgyalni kezdhetik az LMP népszavazási kezdeményezéseit, továbbá az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) benyújtott több mint kétszáz módosító indítványt is értékelhetik. A jegybanktörvény módosítása viszont csúszik.

A parlament ülése hétfőn a megszokottnál két órával korábban, délelőtt 11 órakor kezdődik. Az is eltér az általános gyakorlattól, hogy a határozathozatalokra már rögtön a napirend előtti felszólalásokat követő interpellációk után sor kerül, vagyis a parlamentnek várhatóan csak délután három óráig kell biztosítania a határozatképességet. Kövér László házelnök napirendi javaslatának összeállításakor azokra a képviselőkre volt tekintettel, akik a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett rendezvényekre igyekeznek. A nemzeti összetartozás napjára az Országgyűlésben is megemlékeznek a napirend előtt, majd Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is esküt tesz.

A határozathozatalok során az Országgyűlés dönthet a jegybanktörvény módosításáról és az alaptörvény első átírásáról. A kormány – Európai Unió kifogásai alapján összeállított – előterjesztése egyebek mellett törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását, emellett egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek. A szavazás kérdésessé vált, miután Varga Mihály az elhalasztását kérte szombaton Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőtől. A Ház átírhatja a médiaszabályozás május 24-én elfogadott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött változtatását is, emellett elfogadhatja még a járások kialakításáról, valamint egyes, ezzel összefüggő törvények módosítását, továbbá az adózást érintő jogszabályok változtatásait. A határozathozatalok végén szavaznak arról a szocialista képviselők által benyújtott határozati javaslatról, amely állandó parlamenti etikai bizottságot állítana fel a szélsőséges, rasszista vagy idegengyűlölő képviselői megnyilvánulások szankcionálására. A javaslatok hétfői napirendre vétele esetén még a hét első napján általános vita kezdődhet az új munka törvénykönyvének hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és módosításairól, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény változtatásáról.

A napirendi javaslat alapján az általános vitákat egyenként 4 óra 20 perces időkeretben folytathatja le a Ház, a részletes vitákra pedig szerdán kerülhet sor. Kedden katasztrófavédelemről és géntechnológiai tevékenységekről szóló törvénymódosítások általános vitáival kezdődik az ülés, majd az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosításáról lesz szó. A nap végén a romastratégia módosításáról szóló határozati javaslatot, valamint a vízi közlekedésről szóló törvény átírását értékelhetik a képviselők. A harmadik ülésnap napirendjén mindössze két téma szerepel, de azok tárgyalása várhatóan hosszú órákat vesz majd igénybe. Előbb az új Btk. részletes vitáját tarthatják meg, amelynek keretében 209 képviselői módosító indítványt véleményezhet a Ház, ezután pedig az LMP kezdeményezésére népszavazásra bocsátott négy kérdésről kezdődik együttes általános vita. Az Országgyűlés azt követően tárgyal, majd dönt az ellenzéki párt által kezdeményezett népszavazás kiírásáról, hogy az LMP átlagosan mintegy 135.000 érvényes aláírást gyűjtött kérdéseihez.

Az már biztosra vehető hogy hétfőn – az eredeti tervekkel ellentétben – nem tartja meg az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására benyújtott kormányzati javaslat zárószavazását. Így látja a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő tárca nélküli miniszterré kinevezett Varga Mihály szombaton jelezte az MTI-nek, azt kéri Rogán Antaltól, hogy a kormánypárti képviselőcsoport fontolja meg a jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását. Varga Mihály az elmúlt napok e jogszabályt érintő felvetései, valamint a IMF/EU-tárgyalások előkészítése miatt fordult ezzel a Fidesz frakcióvezetőjéhez. Támogatom a miniszter úr kérését és úgy gondolom, hogy hétfőn ezt a Fidesz-frakció is támogatni fogja – nyilatkozta Rogán Antal az MTI megkeresésére vasárnap. Mindenképpen szükségesnek látják – folytatta -, hogy elhalasszák a törvényjavaslat zárószavazását, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a kormány meg tudjon állapodni a jegybanktörvény nyitva maradt, vitás kérdéseiről. Természetesen, ha megszületik a kormány és a valutaalap közötti megállapodás, ezeket a szempontokat készen állunk átvezetni a törvényen – tette hozzá.

A frakcióvezető tartalmi kérdésekről, azaz arról, melyek a még tisztázandó pontok, nem kívánt nyilatkozni, mondván: többféle szempont elhangzott már ebben a kérdésben és úgy látja, az Európai Központi Bank és a valutaalap véleménye sem mindenben ugyanaz. Jelezte, hogy ezt Varga Mihály fogja tisztázni a valutaalappal és annak megfelelően fogják a törvénymódosítást végigvinni a parlamenten. 

Azt mondta, a Fidesz-frakció támogatni fogja hétfőn a zárószavazás elhalasztását annak érdekében, hogy a valutaalap szempontjait a kormány át tudja vezetni a törvényjavaslaton. Ha egy ilyen típusú módosító javaslat szövegszerűen megszületik, akkor a képviselőcsoport azt készen áll benyújtani és végig is vinni az előterjesztésen – fogalmazott Rogán Antal. A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztés – amelyet a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtott be – egységes javaslata csütörtökön került fel a parlament honlapjára. E szerint kikerülne a törvényből az a paragrafus, hogy a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerülne a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén. A szaktárca korábban azt közölte, a törvényjavaslat az Európai Bizottság és a magyar kormány egyeztetése után született, és a bizottság szerint ezzel a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós jogszabályokkal. Így a testület lezárja a kötelezettségszegési eljárást. Az Európai Bizottság döntése alapján a törvénymódosítások jogerőre emelkedését követően kezdődhetnek meg a formális IMF/EU-tárgyalások. Az EB április 25-i döntése után a Nemzetközi Valutaalap szintén jelezte, hogy kész megkezdeni a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalásokat, amint a magyar jegybanktörvény ügyében megszületnek a szükséges törvénymódosítások – tudatta az NGM.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön kiadott véleményében azt írta, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló módosított törvényjavaslat továbbra sem oldja fel az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Az EKB továbbra is aggályosnak tartja, hogy a monetáris tanács tagjainak száma változtatható, és kinevezhető egy harmadik alelnök. A Nemzetgazdasági Minisztérium az EKB-vélemény megjelenése után az közölte, hogy az EKB és részben azokról a jegybanktörvényben igényelt további finomításokról, amelyeket az IMF kért, ötoldalú egyeztetések folynak. A cél az, hogy a törvény hosszú távra megalapozza egy széles hatáskörrel rendelkező, független jegybank működését.