A közleményben jelezték, hogy az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült.

“A Nemzeti Emlékhelyen végzett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni falszakasz és a Szűz Mária prépostsági templom pontosan mikor épült, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak”

– tették hozzá.

Szücsi Frigyes, a múzeum régésze rámutatott, hogy a radiokarbon, illetve szénizotópos kormeghatározási eredmények miatt az elmúlt tíz évben felgyorsultak a vár- illetve városfallal kapcsolatos kutatások, mert ezek tisztázták, hogy már a 11. században megépültek a védművek, ami a település kiemelt szerepét mutatja.

A szakember jelezte, hogy a 11. századon belül két építési periódus különül el: egy korábbi, Szent István király korában épült, fa-föld szerkezetű fal, valamint egy kőből épült várfal, ami I. András király korában “körülölelte” gyakorlatilag a mai történelmi belváros teljes területét.

Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója megjegyezte, hogy a mostani kutatásokkal bizonyítékokat próbálnak gyűjteni, hogy valóban a teljes területet körbevette-e a monumentális védmű. Közölte, korábban talajradarozást végeztek a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld, mert a szerves maradványok és fa leletek nagyban segíthetik a kormeghatározást.