A Tárki legfrissebb adatai szerint a magyarok értékelik legrosszabbnak saját anyagi helyzetüket és országuk gazdasági teljesítményét a visegrádi országok lakosai közül. Ugyanakkor a régióban a gazdasági válság kezdetekor legpesszimistább magyarok a kilátásokat tekintve mára a legoptimistábbá váltak. 

A Társadalomkutatási Intézet közleményében az áll, hogy a visegrádi négyek lakosai közül a magyarok értékelik leginkább negatívan saját anyagi helyzetüket és az egész 2004 óta eltelt időszak, vagyis hét év alatt végig ez volt a helyzet.

A korábbi felmérésekben tízből általában csak egy magyar értékelte pozitívan anyagi helyzetét, sőt 2011 januárjában az elmúlt hét év alatt a legkevesebben, csak 9 százaléknyian minősítették így helyzetüket. Ezzel szemben a többi országban sokkal magasabb volt a háztartásuk anyagi helyzetét jónak értékelők aránya. 2011-re tízből már négy cseh és lengyel ítéli meg pozitívan anyagi lehetőségeit.

A magyarok körében 2007 óta, amikor a legpesszimistábbnak bizonyultak a visegrádiak összehasonlításában, fokozatosan növekszik a saját anyagi helyzetük javulását várók aránya. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon, miközben csak minden tizedik felnőtt elégedett háztartása helyzetével, minden ötödik tekint optimistán a következő időszak elé. Ez az arány a legmagasabb ugyan a négy ország összehasonlításában, de az országok közti különbségek nem jelentősek – írják a kutatók.

Míg a saját anyagi helyzet értékelésének trendjében nem érzékelhető, az ország gazdasági helyzetének megítélésében már megfigyelhető a gazdasági válság hatása a visegrádi országokban. 2008-2009-ben Csehországban és Szlovákiában is drasztikus romlás látható, de még a gazdasági visszaesést elkerülő lengyeleknél is jelentős csökkenés figyelhető meg, mutatva a korábbi növekedés lassuló ütemét a válság időszakában. Magyarország azonban kivételével e tekintetben. A magyarok véleménye szerint az ország gazdasági helyzete az egész vizsgált időszakban olyan rossz, hogy azon már a válság sem hagyott nyomot, 2007-től százból csupán egy-három magyar mondta azt, hogy az ország gazdasági helyzete jó.

A kutatók szerint talán épp a jelen gazdasági helyzet kimagaslóan negatív megítélése az oka annak, hogy a magyarok már 2007 óta egyre nagyobb arányban reménykednek a dolgok jobbrafordulásában, sőt 2011 elejére már a magyarok lettek a legoptimistábbak a régióban, még ha ez csupán a felnőtt népesség egynegyedére igaz is. Ezzel szemben 2007-2009 között a csehek, lengyelek és szlovákok is egyre pesszimistábban ítélték meg az ország gazdasági kilátásait, de az utolsó egy-két évben ez a trend vagy visszafordult (Csehország) vagy megállt (Lengyelország, Szlovákia).