A tavalyi 4,9 százalékos GDP növekedés után a viszonylag magas idei növekedési prognózist főképp az EU-támogatású projektek finanszírozásának idei felhasználására alapozza a konjunktúrakutató. Bár a 2014-2020-as tervezési ciklusban Magyarország számára rendelkezésre álló források nagy részét már kiutalta a költségvetés, a kedvezményezetteknél 2018 végén még 3 100 milliárd forint el nem költött támogatás volt kint. Ez az  összeg az idei gazdasági növekedésre jelentős felhajtó erőt jelent,

mivel az EU-s támogatások akkor növelik a GDP-t, amikor azok ténylegesen felhasználása megtörténik és nem amikor az előleget a költségvetés kifizeti.

Az EU-támogatású projektek azonban lassan kifutnak, így jövőre a GDP növekedése 3,2 százalékra lassul. Az intézet szerint mind a háztartások fogyasztása, mind a beruházások növekedési üteme az idén mérséklődik a tavalyi 4,6 százalékról 4 százalékra, illetve 16,5 százalékról 7 százalékra. Az előrejelzés szerint az idei év átlagában a nominális keresetek 8,5 százalék körüli ütemben emelkedhetnek, aminek következtében a korábbi nagyon dinamikus reálkereset-emelkedés is számottevően lefékeződik.

Részben a maginfláció, részben az idén is várhatóan magas bérkiáramlás keresleti nyomása következtében 2019-ben a tavalyi 2,8 százalékost kissé meghaladó, 3 százalékos fogyasztói áremelkedésre számít a Kopint-Tárki.