A Központi Statisztikai (KSH) hétfőn kiadott jelentése szerint májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző havinál 0,7 százalékkal nagyobb volt a szezonális és naptárhatással kiigazított forgalom.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza rögzítette: a magyar kiskereskedelem adata májusban megfelelt a várakozásoknak. A hosszabb távú trendet tekintve megjegyezte, a kiskereskedelmi forgalom májusi volumene 6,8 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot.
Az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon az áprilisi húsvéti megugrást követően májusban mérséklődött. A jó ágazati teljesítmény így inkább a nem élelmiszerjellegű üzletekhez köthető, ahol a forgalom kiugró ütemben, 2,3 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Nagyon megugrott a csomagküldő és internetes forgalom, amiről nem zárható ki, hogy egyes vásárlások előrehozatalában szerepet játszottak a júliusban életbe lépő uniós vámszabály-változások is. A historikusan magas fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében kedvező alapot biztosít a kiskereskedelmi szektor és így a fogyasztás tartós növekedése számára. Az ING Bank szakértője az év egészét tekintve így 5-6 százalék körüli bővülésre számít a kiskereskedelemben, és ennek alapján 2026-ban is a fogyasztás lesz a magyar gazdaság legfőbb húzóereje.
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, leszögezte: dinamikusan bővült a kiskereskedelmi forgalom májusban.
Az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes üzletekben mérsékeltebb éves növekedést, havi alapon egynesen csökkenést regisztrált a KSH. Az éves alapú növekedés mögött elsősorban a reálbérek dinamikus emelkedése nyomán javuló jövedelmi helyzet húzódik meg. A nem élelmiszertermék-jellegű üzletekben ezzel szemben 7,4 százalékos éves bővülés következett be májusban és havi alapon is korrigált az ágazat – 2,3 százalékos növekedés látható. Vagyis az áprilisi gyengébb adat nem jelentett trendtörést. A növekedés motorja elsősorban a jövedelmi helyzet javulása volt, ugyanakkor a háztartások hangulatának számottevő javulása is támogatja a növekedést. Kedvező továbbá, hogy a bővülés széles bázison alapult: ismét kétszámjegyű növekedést mutatott az internetes és csomagküldő, valamint az illatszerüzletek (drogériák) forgalma, de érdemben nőtt az iparcikk-jellegű vegyes, a textil, ruházati és lábbeli, a bútor, műszaki cikk, valamint a gyógyszertárak forgalma is. Az üzemanyag-forgalom adta a teljes kiskereskedelem bővülésének több mint ötödét, havi alapon azonban zsugorodott. Folytatódott tehát a márciusi pánikvásárlások hatásának kifutása májusban megállapításai szerint.
“A reálbérek emelkedése nyomán javuló jövedelmi helyzet, a várhatóan alacsony infláció, illetve a háztartások gazdasági hangulatának számottevő javulása együttesen stabil alapot ad a szektor bővülésének, így továbbra is a fogyasztás marad a gazdasági növekedés legfontosabb húzóereje”
– összegezte a GFÜ szakértője.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt bocsátotta előre, hogy kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom májusban. Az erőteljes növekedés számára sem meglepő, az átlagkereset jelentős emelkedése, az alacsony infláció, az előző kormány laza fiskális politikája, illetve a választás utáni hangulatjavulás egyaránt hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez.
A három főcsoport közül legnagyobb mértékben az üzemanyag-kereskedelemben bővült. Ez a növekedés mindenképpen meglepő, hiszen még az iráni háború időszakát éltük, és a benzinkutak forgalma az előző hónapokban is erősen alakult, pánikvásárlás ennyire hosszan pedig kevéssé valószínű. A nem-élelmiszer üzletek forgalmának növekedését az elhalasztott fogyasztás bepótlásával magyarázta az elemző. Az élelmiszerboltok forgalmáról pedig azt jegyezte meg, hogy itt a növekedés korlátosabb, nem lehet sokkal többet enni, egy idő után inkább csak jobb minőségű termékeket lehet fogyasztani. A fogyasztás tehát erőteljesen felfelé húzza majd várhatóan a második negyedéves GDP-t és a növekedés Regős Gábor várakozásai szerint az év egészére kitarthat, amennyiben az inflációt sikerül alacsonyan tartani.